Még a hazai erdőket is a rómaiaknak köszönhetjük: ezt adták nekünk

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha ma végigsétálunk egy hazai erdőben, talán nem is sejtjük, hogy az ott álló gesztenyefák némelyikének létezését a rómaiaknak köszönhetjük. Az ókori birodalom ugyanis nemcsak utakat, fürdőket és jogrendszert hagyott ránk, hanem a kontinens erdőségeinek arculatát is átalakította, többek között a szelídgesztenye meghonosításával.

A szelídgesztenyék (Castanea sativa) Európa-szerte szinte mindenütt előfordulnak, és bár manapság inkább az őszi vásárok sült gesztenyéivel azonosítjuk őket, ezek a fák valójában évszázadokon át a megélhetés, az építkezés és a birodalmi terjeszkedés kulcsszereplői voltak. Svájci kutatók nemrégiben bizonyítékot találtak arra, hogy a Római Birodalom terjeszkedése során tudatosan honosították meg ezeket a fákat, főként a faanyaguk, nem pedig a termésük miatt.

Nem csak szép, időtálló is

A rómaiak gyorsan újrasarjadó, időtálló fájukért kedvelték a gesztenyét, amely kiváló alapanyagot nyújtott katonai erődítmények és egyéb építmények számára. A fák gondozásához szükséges technikákat is magukkal vitték és terjesztették Európa-szerte, így olyan régiókban is elterjedtté vált a gesztenyefa, ahol a jégkorszak után már nem volt őshonos. A pollenminták alapján jól nyomon követhető a gesztenyefák megjelenése és eltűnése is: az 1. század környékén, a Római Birodalom csúcspontján ugrásszerűen nőtt meg az előfordulásuk, majd a birodalom hanyatlásával csökkent, amikor az ültetvényeket elhagyták.

Nemcsak a legelső útjainkat, de a hazai erdőket is a rómaiaknak köszönhetjük
Fotó: Xurxo Lobato / Getty Images Hungary

A gesztenyefák később, a középkorban újra fontossá váltak, különösen hegyvidéki területeken, ahol más növények nem éltek meg. Ilyen például a svájci Ticino kanton, ahol az óriásira nőtt gesztenyefák ma is a római örökség élő bizonyítékai. A gondozott gesztenyések akár 1000 évig is élhetnek, míg a vadon élő társaik élettartama mindössze 200 év.

A szelídgesztenye ma is része az európai gasztronómiának és kultúrának, de a változó éghajlat és az elhagyott ültetvények miatt veszélybe kerülhet a fennmaradásuk. A rómaiak viszont egyértelműen elérték, hogy ezek a fák ne csak a múlt, hanem a jelen és talán a jövő európai tájképének is meghatározó szereplői legyenek.

Ha kíváncsi vagy rá, miért nem hordhattak nadrágot a rómaiak, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.