Ilyen volt az ókori rabszolgák élete valójában: évente egy napra uraikat tehették szolgájukká

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A rabszolgák élete sehol a világon nem volt könnyű és egyszerű, a legtöbbjük napkeltétől napnyugtáig dolgozott, sokszor még a kisgyermekek és az idősek sem mentesültek a hosszú munkaidő alól. A szerencsésebbek általában szabadnapot kaptak vasárnap és néhány ünnepnapon.

Bár a rabszolgaság mindenütt jelen volt, a hadifoglyok, a kalózok áldozatai, az adósság vagy az elhagyatottság miatt szorult helyzetbe jutottak mind másoknak alárendelve találták magukat. A rabszolgasors sokszor attól is függött, hogy ki hol élt. Más feltételek és szabályok vonatkoztak például az ókori Rómában vagy az Egyiptomban élőkre. Az egyikük sorsa kevésbé volt sanyarú.

A rabszolgák csak álmodtak a szabadságról

A római rabszolgák élete egyáltalán nem volt irigylésre méltó, hiszen szabadságuktól és méltóságuktól teljesen megfosztották őket. A birodalom társadalmi hierarchiája nyilvánvaló volt, a rabszolgák a legalsó szinten kaptak helyet, és nem emberként, hanem tulajdonként bántak velük. Ennek ellenére a Római Birodalom nagysága és nagyszerűsége ezeknek az elnyomott embereknek a vállán nyugodott.

Az ókori Rómában méltóságuktól és jogaiktól is megfosztották a rabszolgákat
Fotó: Dea / G. Dagli Orti / Getty Images Hungary

A rabszolgák feladata igen változatos volt, a házimunkától a bányákig mindenhol foglalkoztatták őket. Életük legnagyobb részét a munka tette ki, a magánélet kialakítására nagyon kevés teret hagytak nekik. Igaz volt ez azokra is, akik magasabb rangú feladatot láttak el, például a császári háztartásban vagy állami rabszolgákként szolgáltak.

Egyáltalán nem volt irigylésre méltó azoknak a sorsa, akiket az arénába küldtek gladiátorként harcolni. Közülük néhányaknak sikerült hírnevet és szabadságot szerezni, de a legtöbbjük meghalt. A legszerencsétlenebbeknek jutott a legrosszabb körülmények között a legnehezebb munka, ezek a rabszolgák a bányákba kerültek

Nem minden gladiátorrá lett rabszolga élte túl a véres viadalokat
Fotó: mikroman6 / Getty Images Hungary

A szabadság a legtöbb rabszolgának csak egy elérhetetlen vágyálom maradt, hiszen csekély lehetőségük nyílt arra, hogy függetlenséget nyerjenek. Leginkább a házasság kínált nekik erre alkalmat, de a felemelkedésnek ez az útja is csak ritkán adatott meg. 

Az elnyomás elleni lázadásokat és szökési kísérleteket pedig brutális megtorlás követte.

Ha a szökött rabszolgát tulajdonosa visszakapta, kivétel nélkül megbüntette. Ennek legáltalánosabb módja a korbácsolás volt, de semmi nem tiltotta, hogy a tulajdonos megállás nélkül dolgoztassa a rabszolgát, vagy forró vasalóval megbélyegezze, esetleg a bányákba küldje. Ha a tulajdonos később eladta a rabszolgát, közölnie kellett az új tulajdonossal, hogy a rabszolga már szökött, különben az új tulajdonos követelhette vissza a pénzt, amit kifizetett.

A szaturnália szabadságot adott a rabszolgáknak

Azok a rabszolgák, akik a szerencsésebbek közé tartoztak, az ókori Rómában néhány ünnepnapon pihenőidőt kaptak. Ilyen volt például a december 17. és 24. között megrendezett szaturnália, amit Szaturnusz isten tiszteletére rendeztek, és a Római Birodalom egyik legnagyobb mulatságának számított. Szaturnusz a mitológia szerint Jupiter apja volt, akit a rómaiak a görög Kronosszal, az idő urával azonosítottak. Miután fia letaszította a trónról, Szaturnusz az emberek világába menekült, ahol királyként uralkodott, népének megtanította a földművelést, és ezzel elhozta számukra az aranykort.

A szaturnália az önfeledt dorbézolásról szólt
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

A szaturnália az önfeledt dorbézolásról szólt: minden munkát beszüntettek, engedélyezték a mások tiltott szerencsejátékokat, és a társadalmi különbségek is megszűntek. 

Ez azt jelentette, hogy a rabszolgák együtt mulattak uraikkal, az asztalnál is egymás mellett ültek, és az öltözékük sem különbözött.

A nép szórakoztatásáért a császár felelt, aki cirkuszi versenyeket, gladiátorjátékokat, felvonulásokat és hatalmas nyilvános lakomákat szervezett. Ilyenkor mindenki evett, ivott, és a mulatság közben még a szaturnália királyát is megválasztották, aki ettől kezdve bármilyen parancsot kioszthatott, a többségnek pedig engedelmeskednie kellett.

A szaturnália egyes elemei hasonlítottak a karácsonyi szokásokhoz, például örökzöld növényekkel díszítették fel az otthonokat, és meg is ajándékozták egymást, de elsősorban nem a családtagjaikat, hanem a barátaikat. 

Az ünnep célja ugyanis a családon kívüli kapcsolatok megerősítése volt.

Egyiptomban jövedelmet kaphattak a rabszolgák

Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a rómaiakkal ellentétben Egyiptomban sokszor jobb körülmények között éltek a rabszolgák, akiknek még a szabad parasztoknál is jobb életük volt, hiszen nem csak fizikai munkát végeztek, jogaik is voltak, sőt akár fel is szabadulhattak.

Egyiptomban emberségesebb körülmények között éltek a rabszolgák
Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary

Egyiptomban, bár a rabszolgák gyermekeit gyakran gazdáik tulajdonának tekintették, ennek ellenére viszonylag jól bántak velük, kemény fizikai munkának csak ritkán tették ki őket. Ehelyett gyakran mesterséget tanítottak nekik, vagy elméleti oktatásban részesültek. De a rabszolgák közül sem végzett mindenki kényszermunkát. Egyesek adminisztratív feladatot kaptak, például írnokok vagy könyvelők voltak. Ezeket a pozíciókat nagyon tisztelték, és bár a legtöbb írástudó szabad volt, néhány rabszolga is betöltötte ezeket a szerepeket. 

Ez is azt jelezte, van kiút a rabszolgasorsból.

Kevésbé volt okuk panaszra a királyi háztartásokban élő rabszolgáknak is. A királyi család vagy a nemesség szolgálata magasabb státuszt, jobb életkörülményeket és több előrelépési lehetőséget kínált számukra. 

Az egyiptomi rabszolgák bizonyos jogokkal is rendelkeztek, például jövedelemre tehettek szert, családot alapíthattak, adott esetben tulajdont is birtokolhattak.

Az ókori Egyiptomban nem csak fizikai munkát végeztek a rabszolgák
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

Mindemellett Egyiptomban a rabszolgák felszabadulásához többféle út is vezetett. Egyebek között meg is vásárolhatták a szabadságukat, de a fáraó vagy a gazdáik fel is szabadíthatták őket hűséges szolgálatukért. A társadalmi mobilitást segítette továbbá, hogy az eladósodott rabszolgák gyakran csak addig szolgáltak, amíg adósságukat vissza nem fizették.

Tudtad, hogy a Colosseum annyi néző befogadására volt alkalmas, mint manapság a legnagyobb stadionok?

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.