Szerelemféltésből vívott pisztolypárbajt a magyar író: ellenfele az asszony férje volt. A megmérettetésnek a nagykovácsi rét, az irodalmárnak később a a börtön adott helyet.
Eltűnt holttestek, elveszett városok, megfejthetetlen kéziratok, nyomtalanul felszívódott emberek – a történelem tele van zavarba ejtő rejtélyekkel.
Sokan ma is úgy gondolják, hogy az 1956-os forradalom nyomai elsősorban a pesti belvárosban maradtak fenn, főként a nagyobb összecsapások helyszínein. Ugyanakkor a budai oldalon is számos, a mai napig látható fizikai emlék őrzi a harcok nyomait. A járókelők többsége észrevétlenül halad el mellettük, miközben az érintett épületek ma is lakóházként vagy üzlethelyiségként működnek.
Az emberiség történetében előfordult, hogy bizonyos országok egészen nevetséges okok miatt háborúztak: ez lehetett homár, disznó vagy épp levágott fülek.
„Édes Erdély, itt vagyunk” – csendült fel a katonanóta, amikor 1940. szeptember 5-én a magyar királyi honvédek bevonultak a második bécsi döntés értelmében visszakapott erdélyi városokba. Útjukat földre szórt virágok és ujjongás kísérte magyar oldalról, román részről pedig megágyazott a későbbi kiugráshoz, ami a terület visszacsatolásához és a szovjet bevonuláshoz is vezetett.
Harriet Tubman neve a rabszolgák szabadulását segítő földalatti mozgalomhoz kötődik, ráadásul ő volt az első nő az Egyesült Államokban, aki katonai támadást vezetett a polgárháború idején.
A másolásban megfáradt szerzetesek nemcsak az utókornak szóló panaszos üzeneteket írtak a kódexek lapszéleire, hanem olykor igencsak meghökkentő módon rajzolták le az állatokat – és az embereket.
Gróf Bethlen István 1921 és 1931 között volt Magyarország miniszterelnöke. Az 1920-as évek közepén ismerkedett meg gróf Széchenyi Andor Pálnéval, akivel a nős politikus nemcsak inkei birtokán találkozgatott, de együtt jártak nyaralni Abbáziába és az olasz Lidóra is.
Franciaországból indult, mára az egész világon elterjedt sportág a tenisz. Középkori királyok játszották, igaz, akkor még tenyérrel, majd kesztyűvel ütötték a labdát. A francia forradalomban is szerepet kapott, és egyáltalán nem volt veszélytelen: több haláleset is kötődik hozzá.
Az első nyugati felfedező, aki elérte Új-Zéland partjait, a holland Abel Tasman volt az 1640-es években.
A Magyar Tudományos Akadémia őrzi a legkülönlegesebb magyar kódexet, melynek pontos tartalmát máig nem tudták megfejteni.
A Ming-dinasztia császára, Wanli 1602-ben egy rendkívüli feladattal bízta meg udvari tudósait: olyan térképet kellett készíteniük, amely bemutatja az egész világot. Az eredmény egy műalkotás lett, amely új korszakot nyitott Kína világképében.
