Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szerelemféltésből vívott pisztolypárbajt a magyar író: ellenfele az asszony férje volt. A megmérettetésnek a nagykovácsi rét, az irodalmárnak később a a börtön adott helyet.
Igazi macsóként tekintett magára Molnár Ferenc. Az A Pál utcai fiúk írójaként világhírűvé vált magyar író a 20. század fővárosi vérkeringésének sztárjaként élte a publicisták sokszor irigyelt életét, és valóban mindent megtett annak érdekében, hogy ne csupán híres legyen, de hírneve a közbeszéd tárgyává váljon. Egyszer két hétre még börtönbe is került.
Nagypolgári család sarjaként számos lehetőség állt a még Neumann Ferencként született fiatal fiú előtt, de ő már gyermekként újságírónak készült. Szülői nyomásra ugyan a fővárosban és külföldön is végzett jogi tanulmányokat, végül mégsem vált prókátorrá.
Párbajt vívott szerelméért, börtönbe került miatta
Az első világháború idején haditudósítóként dolgozott a galíciai fronton, ekkor már túl egy házasságon. Felesége, Vészi Margit maga is legendás volt, nemcsak azért, mert szépsége, és vélhetően családi kapcsolatai (apja, Vészi József, a Pesti Napló főszerkesztője volt) sokakat elbűvölt, és a korszak ifjú írói gárdájának jelentős része udvarolt is neki, de ő maga is
remekelt íróként és festőművészként.
Ady Endre is igyekezett elnyerni korábban a kezét, ám a család a fiatal lányt Párizsba küldte tanulni, nehogy férjhez menjen idejekorán. Végül mégis férjhez ment, igaz, nem Adyhoz, hanem Molnár Ferenchez, és házasságuk férje igencsak bántalmazó magatartása miatt nem is tartott sokáig.
Molnár pedig a színésznőket üldözte szerelmével.
Az első, aki a színpadon elrabolta szívét, Varsányi Irén volt, célzásoktól nem mentes színdarabokat is írt neki, Az ördög és a Testőr című művét. Nem kis problémát okozott a félig-meddig plátói kapcsolat.
Hogy mennyire is volt az, arról legfeljebb a történelemkönyvek lapjaira lejegyzett eseményekből következtethetünk, Varsányi Irénről ugyanis tudjuk, hogy ekkoriban egy időre elköltözött férjétől, és csak gyermeke betegsége miatt tért haza, de azt is többen feljegyezték, hogy
csörtére került sor a nagykovácsi réten az író és a férj között, mely végül egy kéthetes börtönbüntetést eredményezett Molnár Ferencnek.
Ezért párbajozott a híres író
De miként is zajlott egy párbaj ekkoriban, és egyáltalán, miért volt értelme egy olyan korban párbajt vívni egy nő kegyéért, amikor az már szabadon dönthetett sorsáról? A történelem során számos olyan érára emlékszünk vissza, amikor a párbaj valamiféle istenítélettel volt egyenértékű. A 20. század eleji, romantikus világlátásba éppen beleillett az önfeláldozó, hősszerelmes, kedveséért meghalni kész férfi eszméje. Bár a párbajozást még Mária Terézia tiltotta be fővesztés terhe mellett rendeletben, ez nem akadályozta a későbbi korok lovagjait abban, hogy egymásnak essenek. Erre születtek meg a szürke zónában azok a párbajegyesületek, amelyek lefektették a bajvívás szabályait, és keretek közé szorították, egyfajta testkultúraként, hogy mégis tovább élhesen az a szokás. A kiegyezést követően, egészen az 1900-as évek elején megjelenő párbajellenes mozgalmakig egyre több volt belőlük országszerte.
Ez a korszak volt az utolsó, amikor sokan kísértették meg a sorsot és a hatóságokat azzal, hogy kardot vagy pisztolyt rántottak.
Amint az dr. Csapák Alex Párbajok Nagykovácsiban című munkájából kiderül, a fővárosi úri közönség egyik legkedveltebb helyszínét Nagykovácsi, illetve a település melletti erdős-rétes terület adta. Közel volt Budapesthez, kellően elhagyatott, és igazán
vadregényes környezetet biztosított a lelkes amorózóknak.
A párbajkódex így írt arról, ki párbajozhat:
„Párbajképes ennélfogva mindenki, aki a sértések mérlegelésére és megítélésére megfelelő férfias érettséggel bír, illetőleg életének férfikorát már elérte, és akit a becsülettel összeférhetetlen cselekmények vagy üzelmek nem terhelnek, s ilyenekért jogerős bírói vagy becsületbírósági ítélettel megbélyegezve nincsen.”
A párbajban való részvétel, annak ellenére, hogy részben fű alatt zajlott, mégis nagy publicitást kapott, politikusok, nemes ifjak, költők, írók és művészek csaptak itt össze, hogy megtorolják vélt vagy valós sérelmeiket egymáson. Párbajoztak ugyan a közrendűek, iparosok, munkások is, igaz, más módon, sokkal inkább a fizikai erejüket bevetve. A valódi párbajhoz ugyanis
párbajképesnek kellett lenni.
Nem akárki lehetett párbajképes ekkoriban
Eme tulajdonságokat és előjogokat a becsületkódexek rögzítették, a becsületbíróságok tartották számon. Párbajt hivatalosan csak az vívhatott, aki megfelelő társadalmi ranggal és anyagi háttérrel bírt. A nagykovácsi réten, illetve a mai Adyliget területén párbajozott többek között a korabeli sajtóforrások szerint
Gömbös Gyula miniszterelnök 1936-ban a Független Kisgazdapárt akkori elnökével, Ekhard Tiborral 1936-ban.
Két hét börtönt ért Molnár párbaja
Molnár Ferenc és Varsányi Irén férje, Szécsi Illés gyártulajdonos ennél egy negyed évszázaddal korábban 1911. január 11-én esett egymásnak. Az egyik korabeli lap írásából a Pesti Hírlap 88 évvel később szemlézte Szécsi Illés szavait:
„Molnár Ferenc színműíró azt mondja, hogy bérencekkel megverettem. Ez nem igaz, lovaglóostorommal én kergettem meg, és vertem rá."
Mint kiderült, ezt megelőzően Molnár Varsányi Irénnél volt, a férj oda érkezett elégtételt venni. Napokkal később egy Molnár által indított sikertelen rendőrségi eljárás után, ami nem állapított meg semmiféle jogsértést, a nagykovácsi rét filagóriája mellett találkozott a két úriember. Az író segédei Bakonyi Károly miniszteri titkár és Mester Sándor szerkesztő voltak. Szécsi Illést két ügyvéd, dr. Baracs Marcell és dr. Alapy Henrik támogatták.
A párbaj jegyzőkönyvét több lap is leközölte akkoriban, sebesülés nem történt, a lövést mindketten elvétették, majd a lovagiasság szabályai szerint intézték el problémáikat. Az egyik lap még azt is hozzátette, hogy a párbaj nem Szécsi és Varsányi Irén válópere okán zajlott. Ennek ellenére ezt követően a feleség hazaköltözött, és megszüntette a válópert férjével szemben. (Címlapképünk forrása: Fortepan / Borza család)
Ebben a cikkünkben egy jóval későbbi kardpárbaj történetét elevenítettük fel. Kattints ide, hogy elolvasd.
