Szerelemféltésből vívott pisztolypárbajt a magyar író: ellenfele az asszony férje volt. A megmérettetésnek a nagykovácsi rét, az irodalmárnak később a a börtön adott helyet.
A 19. század végén és a 20. század elején az úriemberek közötti konfliktusok elintézésének megszokott módja volt a párbaj. De ki számított úriembernek, és milyen konfliktusokat szerettek volna így megoldani a történelem során? Múltidéző cikkünkből kiderül.
Manapság egy válóper ügyvédekkel és bírósággal történik, a középkorban azonban egészen másként zajlott a procedúra. Az biztos, egy válás nagy érzelmi megpróbáltatásokkal jár, régen a lelki fájdalmak mellett azonban sokszor fizikai serüléseket is elszenvedtek a felek.
Európában a középkorban állítólag létezett a válási párbaj intézménye, ahol a házas feleknek szó szerint meg kellett küzdeniük egymással, és aki nyert, mehetett isten hírével. Ehhez még képes útmutató is készült.
A párbajozásról a legtöbbünknek 18–19. századi kalandos és romantikus történetek jutnak eszünkbe, aligha gondolná valaki, hogy az utolsó hivatalos párbajra Európában – melyet stílszerűen kardokkal vívtak – alig több mint ötven évvel ezelőtt, a hippik, a rockzene és az űrverseny időszakában került sor. De min veszett össze annyira két francia politikus 1967-ben, hogy ezzel az ősi módszerrel kívántak elégtételt venni egymáson?
A kardvívás hagyománya szerint a párbaj fő fegyverneme kezdetben a két kézzel tartott hosszú kard volt, kiegészülve páncéllal és pajzsokkal. Amilyet a klasszikus lovagi tornák esetében felidéz az ember. Ez igazi erőpróbát jelentett, túl sok képzettséget, ügyességet nem igényelt, egy jó döntés véglegesen meghatározhatta a harc kimenetelét.
Otto von Bismarck, a Vaskancellár nem csupán a 19. század egyik legjelentősebb államférfija volt, igazi párbajhősnek számított, élete során huszonhárom alkalommal állt ki párbajozni, hogy megvédje saját jó hírét a különböző rágalmazásokkal szemben. Mégis megfutamodott, amikor – még porosz miniszterelnök korában – politikai ellenfele kolbászpárbajra hívta ki: de vajon mit jelentett egy ilyen összecsapás, és miért mondott nemet Bismarck?
Az olimpiák legismertebb versenyszámait minden sportrajongó kívülről fújja, az újkori játékokon azonban időként helyet kaptak kevésbé népszerű, sőt, kifejezetten furcsa sportágak is, melyek néhány alkalmat követően kikerültek a programból, és ma már csak az igazán fanatikus olimpia-szakértők emlékeznek rájuk. Ezekből a különös versenyszámokból szedtünk össze néhányat.
Az apró Liechtenstein királyság fővárosa, Vaduz nem várt figyelem középpontjába került 1892 augusztusában: itt vívták a történelem első teljesen emancipált női párbaját, melyen a felek – egyikük az Ördöglovas, Sándor Móric lánya – félmeztelenül rontottak egymásnak tőrükkel. Az összecsapásra okot adó vita virágok elrendezése körül robbant ki.
