Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Ming-dinasztia császára, Wanli 1602-ben egy rendkívüli feladattal bízta meg udvari tudósait: olyan térképet kellett készíteniük, amely bemutatja az egész világot. Az eredmény egy műalkotás lett, amely új korszakot nyitott Kína világképében.
A Kunyu Wanguo Quantu, vagyis A világ összes országának térképe nem csupán tudományos áttörés volt: diplomáciai mesterfogásként is szolgált, amely közelebb hozta egymáshoz keletet és nyugatot.
A 12 láb – kb. 3 és fél méter – széles térkép, Matteo Ricci olasz jezsuita és Li Zhizao kínai tudós közös munkájának eredménye volt. A mű először mutatta meg a kínaiaknak az amerikai kontinenst, és – egészen újszerű módon – gömbölyű Földet ábrázolt.
Ricci 1583-ban érkezett Kínába, és hamar rájött, hogy a közvetlen hittérítés nem járható út. Ehelyett a kínai kultúrába merült, tudósként pozicionálta magát, és európai technológiákkal – órákkal, prizmákkal, térképekkel – vívta ki a kínai elit tiszteletét.
A döntő fordulat 1592-ben jött, amikor Ricci pontosabban jelezte előre a napfogyatkozást, mint a császári udvar asztronómusai.
Ez felkeltette Wanli érdeklődését, és meghívta őt Pekingbe. Ricci ott Euclidest és más műveket fordított le kínai nyelvre, majd tanácsadóként kapott szerepet – innen vezetett az út a világtérkép elkészítéséig. A mulberry papírra nyomott térképet palotai használatra, hajtogatható paraván formátumban tervezték. Bár Ricci nem fedezett fel új földrészeket,
zseniális diplomáciai húzással a Csendes-óceánra helyezte a fő hosszúsági vonalat, így Kína került a világ középpontjába.
Ez hízelgett a „Középső Birodalom” hagyományos önképének, és megkönnyítette, hogy a kínaiak elfogadják az újfajta, globális szemléletet.
Nehéz földrajzkvíz – felismered az országokat az alakjukról? Itt letesztelheted tudásod.
