Rabszolgának született, mégis ő volt az első nő, aki katonai támadást vezetett Amerikában

Olvasási idő kb. 2 perc

Harriet Tubman neve a rabszolgák szabadulását segítő földalatti mozgalomhoz kötődik, ráadásul ő volt az első nő az Egyesült Államokban, aki katonai támadást vezetett a polgárháború idején.

Tubman 1820 körül született rabszolgaként, de elszántságának köszönhetően megszökött, majd éveken át segített másokat is a szabadulásban. A polgárháború éveiben pedig új szerepben mutatta meg bátorságát: 1863-ban a Combahee folyónál egy katonai rajtaütés élére állt, amelynek során több száz ember nyerte vissza szabadságát.

Harriet Tubman szökése

Fiatal nőként Tubman Maryland államban, rabszolgaságban élt, ahol kegyetlen körülmények között kellett dolgoznia. Amikor rájött, hogy el akarják adni, és végleg elszakíthatják a családjától, elhatározta, hogy megszökik. Az éjszaka leple alatt egy titkos útvonalon indult útnak, és észak felé tartott, míg végül szabad területre nem ért. A hosszú és veszélyes út során kizárólag a bátorságára, a természetre és az út közben megismert segítőkész emberekre támaszkodhatott.

Harriet Tubman, az első nő, aki katonai támadást vezetett az Egyesült államokban
Fotó: Underwood Archives / Getty Images Hungary

Új szerep a polgárháborúban

A polgárháború kitörése után Tubman csatlakozott az Unióhoz. Először főzött és a sebesülteket ápolta, majd később felderítőként és kémként segítette a katonákat. Ismerte a vidék folyóit, útvonalait, ráadásul azok is megbíztak benne, akik a felszabadulásukért küzdöttek.

A Combahee River akció

1863 júniusában Tubman kulcsszerepet játszott a Combahee folyó mentén végrehajtott hadműveletben. A rajtaütés során ültetvényeken vágtak át, megsemmisítették az ellenség készleteit, és több mint 700 rabszolgát szabadítottak ki a fogságból. Ez volt az első alkalom, hogy egy nő vezetett katonai akciót az Egyesült Államokban – és a maga nemében az egyik legsikeresebb is.

Ha érdekel, hogyan tanultak vezetni az 50-es évek Amerikájában, olvasd el ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.