Ezek voltak a történelem legnevetségesebb háborúi: két ország a homárokon vitatkozott

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az emberiség történetében előfordult, hogy bizonyos országok egészen nevetséges okok miatt háborúztak: ez lehetett homár, disznó vagy épp levágott fülek.

Miért háborúznának aranyért vagy földért, amikor akár homárokért vagy egy levágott fülért is lehetne harcolni? – írja a Mental Floss.

Nevetséges háborúkból nem volt hiány

Jenkins fülének háborúja 1739 és 1748 között: Robert Jenkins brit kapitány fülét spanyol hajóellenőrök vágták le a Karib-tenger közelében. Jenkins évekig követelte a bosszút, végül politikai nyomásra a brit parlament háborút indított Spanyolország ellen. A britek elfoglalták Porto Bellót, a konfliktus pedig 1748-ban, az aixen-chapelle-i békével zárult.

Sokféle nevetséges okból indítottak egykor háborúkat
Fotó: TonyBaggett / Getty Images Hungary

Homárháború 1961 és 1964 között: Francia halászok Brazília partjai közelében homárt próbáltak fogni, megsértve ezzel a helyi halászati szabályokat. Franciaország hadihajót küldött, Brazília repülőgép-hordozót vetett be, és egy francia hajót elfogtak. A vita tárgya az volt, hogy a homárok a tengerfenéken másznak a brazilok szerint, tehát az övék az állatok, a franciák szerint viszont úsznak, tehát bárki kifoghatja őket. Végül kompromisszum született: Brazília 200 mérföldre növelte a partvédelmet, de öt évig engedélyezte a francia halászatot.

Disznóháború 1859 és 1871 között: San Juan-szigeten egy amerikai farmer lelőtt egy brit disznót, ami diplomáciai feszültséget váltott ki az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között. A helyzet gyorsan eszkalálódott, amerikai katonákat küldtek a szigetre, de végül sikerült elkerülni a fegyveres összecsapást. A megszállás 12 évig tartott, és bár nem volt lövöldözés, baleset és betegség miatt azért akadtak halálesetek.

Péksütemény és leveseskanna is van a listán

Péksütemény-háború 1838 és 1839: 1828-ban egy francia pékség tulajdonosa, Remontel panaszt tett a francia kormánynál, mert részeg mexikói katonák feldúlták az üzletét. Franciaország 600 000 pesót követelt, Mexikó azonban visszautasította. Erre francia hadihajókat küldtek Veracruz kikötőjébe, ezért Mexikó végül engedett, és kifizette az összeget. 

Kannaháború 1784-ben: A Római Birodalom hollandiai kikötői hozzáférést követelt, de a hollandok ellenálltak. A hollandok kilőttek egyetlen ágyúgolyót a Le Louis fedélzetére, amely történetesen egy leveses üstöt talált el. V. Vilmos holland vezető végül beleegyezett a tárgyalásokba, és kártérítést fizetett a okozott kellemetlenségekért. A Schelde folyó 1792-ig maradt lezárva.

Hipotetikus háború 1651 és 1986 között: 1651-ben a hollandok hadat üzentek a királypárti angoloknak, akik visszavonultak a Scilly-szigetekre. A hollandok sosem kötöttek békét, így hivatalosan 335 évig háborúban álltak. 1986-ban végül egy holland nagykövet hivatalosan lezárta a konfliktust.

Ha kíváncsi vagy a történelem legvéresebb háborújára, amiről valószínűleg még nem hallottál, olvasd el ezt a cikkünket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hegedűs Barbara
Hegedűs Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.