Szívdobogás, kimerültség, szorongás: ezért ne legyints, ha ezek a tünetek együtt jelentkeznek
Létezik olyan stresszállapot, amelyben a szívdobogás és a többi tünet nem betegséget jelent, az érintett mégis képtelen hétköznapi feladatait ellátni.
Létezik olyan stresszállapot, amelyben a szívdobogás és a többi tünet nem betegséget jelent, az érintett mégis képtelen hétköznapi feladatait ellátni.
Munkahelyi ártalmat nemcsak túlterheltség okozhat – van még valami, ami szinte mindenkinek az életében jelen van, aki nem magánvállalkozó. Ez nem más, mint a főnök személye.
Bizonyos lelki folyamatok sokszor nem gondolatainkban, hanem testi tünetként jelennek meg először – jóval azelőtt, hogy azonosítanánk pszichés állapotunkat.
Ha túl kevés folyadékot fogyasztasz, azzal nemcsak a fizikai egészségedet veszélyezteted, hanem nagyobb stressznek teszed ki magad, ami idővel súlyos betegségekhez vezethet.
Vannak olyan stressz ellen bevethető, egyszerű pszichológiai gyakorlatok, amelyek önállóan, biztonságosan, szakember nélkül is végezhetők.
Régóta gyanítjuk, hogy a stressz hatással van a hajunkra és az őszülésre, azonban eddig ezt bizonyítani nem sikerült. Most azonban az is kiderült, hogy nemcsak létezik ez a hatás, de akár vissza is lehet fordítani.
A munkahelyi stressz hosszabb távon súlyos testi és lelki következményeket is okozhat, ezért ha teheted, érdemes lépni.
Egyre többen döntenek úgy, hogy a karácsonnyal járó stresszt wellness élményre cserélik, ez pedig a hazai hotelek foglalási mutatóin is meglátszik.
Stressz- és szorongás-csökkentő hatása bizonyított, általános energianövelőként azonban nem ismeri el a tudomány. Fontos tájékozódni, mielőtt kipróbálnád.
A mindfulness nem divathullám, hanem bizonyítékokon alapuló, népegészségügyi jelentőségű eszköz. Ismerd meg a kijelentést alátámasztó kutatásokat!
A negatív következményeket a hosszan tartó, kontrollálatlan vagy túl intenzív stressz okozza, amelyben a szervezet nem tud visszatérni az egyensúlyi állapotba.
Amikor idegesek vagyunk, gyakran megvakarjuk az orrunkat, megfogjuk az állunkat vagy végigsimítjuk az arcunk szélét. Egy friss tanulmány szerint ez a viselkedés nem véletlen: az agyunk ilyenkor ösztönösen nyugtató jelzéseket továbbít, és az érintés az arc idegvégződésein keresztül segít csökkenteni a stresszt.