A mindfulness nem divathullám, hanem bizonyítékokon alapuló, népegészségügyi jelentőségű eszköz. Ismerd meg a kijelentést alátámasztó kutatásokat!
A mindfulness gyakorlata történetileg a buddhista hagyományokból ered, ahol a figyelem, a jelenlét és a légzés tudatos követése több mint kétezer éve része a lelki és testi egyensúly keresésének. Bár a keleti filozófiákban gyökerezik, a módszer nem kötődik vallási rendszerhez: az emberi idegrendszer működése minden kultúrában ugyanaz – olvasható a Weborvoson.
Számos metaanalízis igazolja, hogy a rendszeres mindfulness-gyakorlás csökkenti a kortizolszintet, mérsékli az amygdala – az érzelmi jelentésadás és a veszélyészlelés egyik kulcsfontosságú agyi központjának – aktivitását, és erősíti a prefrontális kéreg, vagyis a tudatos önszabályozásban szerepet játszó területek működését. Mindfulness-programok hatására több vizsgálat is a gyulladásos markerek (IL-6, CRP) csökkenését mutatta ki, emellett a vizsgált emberek szervezetében javult a sejtes immunválasz is.
Ha érdekel, hogy milyen további élettani hatása van a tudatos jelenlét gyakorlatoknak, és hogy milyen állapotokban érdemes óvatosan nekikezdeni a gyakorlásnak, ajánljuk a Weborvos cikkét.
