Az egészséges viszonyulás testvérek között gyermekkorban az ambivalencia, bármilyen meglepő is ez. A szülő dolga nem kiakadni a negatív érzelmeken.
Steiner Kristóf és férje újabban leszbikus párokkal randiznak - családalapítás céljából. Igen, ilyen is van.
A szülő nem tud hazudni, örül-e a gyerek létezésének, annak, hogy milyen. Kiderül az apró gesztusokból, arcrezdülésekből, szemvillanásokból.
A hetven az új negyven, egyetlen ajtó sem csapódik be előttünk attól, hogy negyven évesek leszünk. Vagy egy azért mégis?
Gyakori szülői félreértés, hogy amit a gyereknek adunk (idő, pénz, energia), tartozást képez, amit egyszer vissza kell kapnunk tőle. Pszichológusunk elmagyarázza, miért marhaság ez.
Örülök majd, csak még fel kell dolgoznom. És mi lesz, ha fiú lesz? Utálok barkácsolni, garantáltan belebukom a fiús apa szerepébe. Apasors.
Az egész picikkel könnyű, az ovisokkal nehéz, öt éves kor után megint egyszerű a szilveszteri buli.
Ideális esetben a másik fél ad visszajelzést arról, hogyan viselkedünk szülőként, és ő értheti meg, ha időnként elgurul a gyógyszerünk.
Az, hogy kivel vállalunk közös gyereket olyan döntés, amelynek hatásai alól sosem mentesülhetünk. Ki a jó választás? A pszichológus ehhez ad támpontokat.
Akkor is van egy titokzatos, láthatatlan kapocs a gyerek lelkében, ha sosem találkoztak, ha másik kontinensen él, vagy nem is lehet tudni, él-e.
Bármilyen munkába vagy feladatba kezd az ember, annak vannak megtanulható törvényszerűségei. Kivéve a gyereknevelést, mert ott semmi nem jósolható - írja pszichológusunk.
Ha jó a gyerek, akkor jól neveli az anya, ha baj van vele, az az anya hibája. És mi van az apákkal? Óvónénikkel? Tanárokkal? Ők nem számítanak?
