napló 8 - Dívány

Legutolsó jelentkezésemkor megígértem, hogy néha túljutunk a gyerekszobán.

Abigélt már nagyon nehéz szoptatni.

Abigélnek rengeteg új tudománya van, és most már az egész napot el tudjuk tölteni úgy, hogy szinte csak őt bámuljuk, annyira szórakoztató, vicces és okos.

Abigél egy hét múlva lesz négy hónapos, és most látta életében először a napot.

Hát, ez nem olyan, mint ahogyan elképzeltem, egyáltalán nem.

A gyerekorvos és védőnő valószínűleg azt gondolták, nem vagyok normális, mert az első kérdésem mindkettőhöz az volt, hogy mikor lehet kivinni a gyereket - ahelyett, hogy például az oltásokról, vagy szoptatásról érdeklődtem volna.

Régen jelentkeztem sulinaplóval, de hát olyan tempóban pörögnek az események, hogy csak kapkodjuk a fejünket.

Bár Abigél napról-napra változik, az első négy hétben úgy éreztem, egy csodálatos (bár keveset alvó) csecsemő anyukája vagyok, mióta azonban betöltötte a négy hetet, hihetetlen fejlődésen megy keresztül.

Villámcsapásként ért a hír, hogy a gyerekem apjának külföldre kell utaznia, és én itt maradok egyedül egy három hónapos gyerekkel.

Utálom az oltásokat.

Abban már profi vagyok, hogy hogy jelentsem be egy férjnek, hogy terhes vagyok.

Abigél imádja a vendégségeket és érdekes módon különösen imádja a gyerekeket.