Bár a legtöbb családban a meseolvasás főként az esti lefekvéshez kötődik, valódi szerepe nem csak a kikapcsolódásban van. A jó mese és mesélés együttesen szerves része az egészséges fejlődésnek és a funkcionális felnőtté válásnak. Szerepe van a kötődés és az énkép kialakulásában, de az értelmi, érzelmi és szociális fejlődésben is.
Jancsi és Juliska meséje nem ajánlott kisebb vagy alapvetően félős gyerekeknek. Jancsit és Juliskát ugyanis a saját szüleik hagyják az erdőben, ahol aztán a gonosz boszorkány meg akarja őket enni. Vajon mi lelte a Grimm fivéreket, hogy ilyen szörnyű mesét írtak? Mindjárt kiderül, de előre szólunk, hogy a valóság olykor rémesebb, mint bármilyen mese.
A felnőttek többnyire könnyedén kibeszélik magukból a feszültségeiket, élményeiket, de hogyan oldják belső érzelmi konfliktusaikat a kisgyerekek, akiknek még nincs hozzá szókincsük?
A napkeleti királyfit nem sebezték halálra a csipkerózsa tövisei, így könnyedén hatolt be a palotába, ahol az éppen száz éve kába Csipkerózsika aludt.
Vajon melyik az az univerzum, ahol a Bátor, a gyáva kutya – helyesen – egy gyerekektől távol tartandó horrorsorozat? A mienk biztos nem, ugyanis a Cartoon Network a 2000-es években a délutáni csúcsidőben tűzte műsorra.
Számtalanszor bizonyítást nyert, mennyi pozitív hatása vannak, ha a szülők felolvasnak a gyerekeiknek. És bár a tabletes olvasás hasonlónak, sőt ingergazdagabbnak tűnik, közel sem nyújtja ugyanazt az élményt, mint a hagyományos nyomtatott könyv.
Olvasni élvezetes és hasznos, és a legjobb, ha minél korábban elkezdjük. A gyerekek számára rengeteg előnnyel jár, ha rendszeresen vesznek könyvet a kezükbe, bár manapság, ha választani kell, minden gyerek inkább a telefon felé nyúl. Hogy lehet megmutatni neki, hogy a könyvek is legalább annyira szórakoztatóak, mint a kütyük?
Az Amerikában 1964-ben, nálunk húsz évvel később bemutatott Mary Poppins című gyerekfilmet Pamela Lyndon Travers A csudálatos Mary című regénye alapján forgatták le. Elnézve Pamela életmódját és finoman szólva is érdekes döntéseit, elkezdünk csodálkozni, hogy is sikerült egy ilyen gyermekbarát művet megírnia.
Mindenki ismeri a mesét, miszerint a kisbabákat a gólya hozza a csőrében, fehér pólyába csavarva. De vajon honnét ered ez a legenda?
„A sürgető vágy, hogy kolostorba vonuljak, egy csütörtöki reggelen tört rám.” Ezzel az izgalmas mondattal veszi kezdetét Érsek Kriszta belső utazása Mörk Leonóra új, Ködkirálynő című regényében. Az elvonulás mozzanata azonban a kinyílás lelki folyamatával társul, a főhős története pedig egy egész nőgeneráció sorsának visszásságait ragadja meg humoros és érzékeny formában.
Ha rendszeresen olvasunk mesét gyermekeinknek, nemcsak képzeletük fejlődik, de szókincsük is jelentősen gyarapodik – állítja egy amerikai kutatás.
Gyerekkorunkban mindannyian találkoztunk a Grimm fivérek meséivel: a Hamupipőkével, a Jancsi és a Juliskával vagy a Holle anyóval. Pedig eredetileg nem azzal a céllal íródtak, hogy a kiskorú közönséget szórakoztassák velük.
