Garantáltan más szemmel nézel a Mary Poppinsra, ha megtudod, ki írta

Olvasási idő kb. 4 perc

Az Amerikában 1964-ben, nálunk húsz évvel később bemutatott Mary Poppins című gyerekfilmet Pamela Lyndon Travers A csudálatos Mary című regénye alapján forgatták le. Elnézve Pamela életmódját és finoman szólva is érdekes döntéseit, elkezdünk csodálkozni, hogy is sikerült egy ilyen gyermekbarát művet megírnia.

Ha Mary Poppinsra, a szigorú, ám jólelkű nevelőnőre gondolunk, azonnal a film ugrik be, nem véletlenül. A Walt Disney meséje meghódította az egész világot, és azóta is kasszasiker minden remake-je. A film Julie Andrewsnak meghozta élete első Oscar-díját, a Disney-nek pedig egy újabb elsöprő sikert. Pedig nagyon nehezen indult a forgatás, ugyanis az írónőnek egyáltalán nem volt ínyére, hogy megfilmesítik élete fő művét. Tartott tőle, hogy elvész a mondanivalója és a figurái eredetisége, a nevelőnő keménysége, az apa ridegsége. Disney hosszan, húsz éven át győzködte, mire az ausztrál írónő kötélnek állt (akkor is főleg azért, mert a könyvei olvasottsága lecsökkent). Pamela részt vett a forgatókönyv megírásában, de még azután is mindenbe beleszólt a forgatáson, a stábtagokat, sőt a bemutatót is folyamatosan kritizálta. Pedig elég lett volna a saját háza táján söprögetnie, ha hibákat akar találni... 

Munkájában sikeres, de a magánéletében...

Pamela Lyndon Travers Helen Lyndon Goff néven született Ausztráliában 1899-ben. Alkoholista apja Angliából emigrált a családjával, de hét évvel lánya születése után elhunyt. Vele együtt a család anyagi helyzete is megrendült, édesanyja öngyilkosságot is megkísérelt, így folyamatos rokoni segítségre szorultak. Egyik nagynénje, Ellie kifejezetten keményen bánt Helennel, később róla mintázta Mary Poppins figuráját. A fiatal lány tehetsége hamar nyilvánvalóvá vált, fiatal korától verseket, történeteket írt, színitársulat tagjaként lépett fel (ekkor találta ki a művésznevét), és egyre sikeresebb íróvá vált. A magánélete viszont egész életére kusza maradt. Férfiak és nők egyaránt megfordultak az életében, de tartós kapcsolatot nem tudott kiépíteni senkivel. Családra ennek ellenére mégiscsak vágyott...

Pamela Lyndon Travers 1924-ben
Fotó: Unknown / Wikimedia Commons

Angliai karrier

1924-ben otthagyta Ausztráliát, és már csak az írásra koncentrálva Londonba költözött. Tíz évvel később jelent meg A csudálatos Mary című könyve, amit aztán 7 folytatás követett. Elsöprő sikert aratott velük, minden gyerek imádta a történeteket, többek között Walt Disney kislánya is – így került a könyv Disney elé mint megfilmesítendő ötlet. Azt ekkor még nem lehetett tudni, hogy a szerző egy életre megharagszik Disney-re, amiért az egy kedves, éneklő nevelőnőt faragott az ő Maryjéből.

Az alapvetően újságíróként dolgozó Pamela nagyon sokat utazott. Olyan fontos személyiségekkel ismerkedett meg, mint Yeats, de spirituális útkeresésében már a hopi és navahó indiánok, George Gurdjieff, valamint a buddhista japánok segítségét egyaránt kérte. Nem volt idegen tőle a misztikum, jósnők, asztrológusok szolgálatait is igénybe vette, végül ez vezetett élete egyik legrosszabb döntéséhez.

Anya akarok lenni!

Hiába írt gyerekeknek szóló sikerkönyvet, Travers ettől nem vált mintaanyává. Párkapcsolatai soha nem mélyültek odáig, hogy házassággá szövődjenek, akkoriban pedig egyedül gyereket nevelni nem igazán volt szokás. Pamela negyvenévesen mégis úgy döntött, belevág a dologba, és örökbe fogad egy gyereket. De nem akármilyen babát! Spirituális segítői tanácsára hallgatva olyan csemetét keresett, aki művészcsaládból, lehetőleg Írországból származik.

Sikerült is találnia egy családot, Hone-ékat, ahol az alkoholista férfi ikreit a nagyszülők (a nagyapa volt Yeats első életrajzának írója) nevelték. Örömmel örökbe adták volna őket, de csak együtt. Travers jósnője azonban kötötte az ebet a karóhoz, hogy csakis az elsőként megszületett Camillust fogadja örökbe. Az írónő pedig megfogadta a tanácsot: elhallgattatva a könyörgő nagyszülőket elszakította egymástól a testvéreket. Camillusnak ráadásul az égvilágon semmit sem mesélt arról, hová született, és hogy van egy ikertestvére. Úgy nevelte fel, mintha ő szülte volna, minden másról mélyen hallgatott. A múltat azonban csak egy ideig tudta eltitkolni. 

Az igazság pillanata

Camillus öccse, Joseph Hone 17 évvel elszakadásuk után bekopogott Traversékhez, és Pamela minden tiltakozása és fenyegetőzése ellenére elmondta bátyjának az igazat. Valószínűleg ez a sokk is hozzájárult ahhoz, hogy miközben jólétben nőtt fel, hiszen Traversnek elég sok pénzt hozott a Disney-film, Camillusból soha nem lett sikeres ember. Öccse, Joseph szerint mindkettejük életét tönkretette, hogy szó nélkül elválasztották őket egymástól. Camillust az iskolából eltanácsolták, több rendőrségi ügye is volt, és életét alkoholistaként fejezte be. 2011 novemberében hunyt el, tehát még megérte, hogy egyre inkább a spiritualizmusba süllyedő, több sikerkönyvet soha többé nem produkáló anyját művészi tevékenységéért a Brit Birodalom Rendje kitüntetésével ajándékozták meg, és azt is, hogy Pamela 96 éves korában, 1996-ban elhunyt. Hogy ők ketten valaha kibékültek-e, nem tudjuk, de az biztos, hogy ebből a történetből sokkal sötétebb mesét lehetne írni, mint a Mary Poppins. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.