L. Frank Baum meseregénye, az Óz, a nagy varázsló 121 évvel ezelőtt került az olvasók kezébe. Népszerűsége azóta is töretlen, amit az 1939-ben megjelent Óz, a csodák csodája című musicalnek is köszönhet. No de miről van szó valójában, mit jelképez a boszorkány, és hogy jön ide az amerikai elnök?
A legnagyobb kritika, amit a többnyire Grimm-mesékből adaptált Disney-filmek ellen felhozhatunk, hogy túlságosan sziruposak. Való igaz, az eredeti történetekre ráfért egy kis kozmetikázás, mielőtt az álomgyárban gyerekek által fogyaszthatónak nyilvánították volna. A legelső meseváltozatokban például Csipkerózsika boldogságához is sokkal rögösebb út vezetett.
Május 30-tól elérhető a Netflixen Visky Ábel kreatív dokumentumfilmje, a Mesék a zárkából, amely nemrég nyerte el a legjobb magyar alkotásnak járó díjat a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon. Súlyos testi sértésért, rablásért elítélt apák írnak benne meséket otthon lévő gyerekeiknek. Azt is nyomon követhetjük, ahogy a történetekből a stáb segítségével csodálatos animációs filmek készülnek – a fogvatartottak és gyerekeik, hozzátartozóik főszereplésével. Viharral küzdő halászok, a szüleit kereső malacka, túrógombóc, kolbásznak való sárkány és egy rejtélyes hatalommal bíró királyi fogsor. Képesek-e a mesék áthidalni a civil élet és a börtön világa közti szakadékot? Milyen változásokat indíthat el a közös alkotás élménye? A film kapcsán Fiáth Titanilla korábbi börtönpszichológussal beszélgettünk.
Akik unják a szokásos Disney hercegnős meséket, nagy örömmel üdvözölték az 1998-ban megjelent Mulan című rajzfilmet. A bátor, katonákat megszégyenítően kitartó lány apja helyett vállalja országának megvédését a kegyetlen hunok hordái ellen. A végén persze elnyeri a győzelmet, a szülői elismerést és a szerelmet is, azaz sorsa kicsit másképp alakul, mint a valódi Mulané.
Egy új animációs sorozat sokkolja a gyerekeket – de főleg a felnőtteket – a dán közszolgálati tévéadón. A rajzfilm főhőse John Dillermand, aki rekordméretű nemi szerve segítségével oldja meg a mindennapi problémákat. Fütyi Jancsi kalandjai – a diller szó a dán szlengben a férfi nemi szervet jelöli – érthető módon nagy port kavartak.
A mese lehetőséget ad a gyerekek számára, hogy oldani tudják belső, ki nem mondott, meg nem fogalmazott feszültségeiket. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha ők irányítanak. A mesének addig van varázs- és gyógyító ereje, amíg a hallgató megkapja a lelki szabadságát. Azzal azonosul, akivel akar, és olyan értelmezést ad a cselekménynek, amelyre a szívének éppen szüksége van.
Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó. Ám lehet még jobb is, főleg akkor, ha apa éppúgy kiveszi a részét a háztartás és a gyerek körüli teendőkből, mint az anya. A meseolvasás sem kizárólag anyukás program lehet!
Mi a közös a hálózatkutatóban, a pékben, a hetvenedik születésnapját ünneplő íróban, a sztárséfben, a felnőtt örökbefogadottban és az élménybiológusban? Az, hogy mindegyikükkel szuper jót beszélgettünk 2020-ban.
A gyerekeknek a játék, a rajz és a mese segít feldolgozni az őket érő külső és belső ingereket, eseményeket, változásokat. A feldolgozás hatékonyságát pedig nagyban befolyásolhatja, hogy szülőként mekkora szabadságot adunk nekik ebben.
Pocahontas, asszonynevén Rebecca Rolfe történetét mindenki ismeri. A bátor indián lány megmenti törzsét és beleszeret egy kedves, fess angol telepesbe, majd boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Nos, ez a valóságban egy picit másképp nézett ki, mint ahogy a Disney 1995-ben vászonra vitte.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse, Bálint Ágnes, a magyar televíziózás hőskorának meghatározó személyisége, akinek fantáziája szülte életre Mazsolát és Tádét, a Tévémacit, a Futrinka utcát, Frakkot, de a Magyar népmesék és a Vízipók-csodapók készítésében is közreműködött.
Karmos, gilisztaevő kisállat, ellopott dalmaták, házépítő főszereplők és egy tolvaj, aki majmával együtt beleszeret a hercegnőbe. Kvízünk megfejtéséhez nem árt, ha értesz a gyerekek nyelvén.
