A meseolvasás számtalan módon segíti a bölcsődés- és óvodáskorú gyermekek szellemi fejlődését. Amellett, hogy jócskán fejleszti képzőerejüket és szó szerint kitárja előttük a világot, szókincsük gyarapodásához is páratlan módon járul hozzá. Az Ohiói Állami Egyetem munkatársai egy nemrég publikált kutatásukban – melyről a Study Finds számol be – úgy találták, hogy akár egymillióval több szóval találkoznak azok az ötévesek, akiknek rendszeresen olvastak fel a szüleik.
Ez az egymillió természetesen nem azt jelöli, hányféle szót ismerhetnek föl a gyerekek a mesékből, itt a kutatók egyrészt az egyes szavak valamennyi előfordulását és alakját külön-külön szónak vették, amivel a kapott szám már jelentősen megugrik. Másrészt a rendszeres felolvasásokkal a már ismert szóalakok is természetesen ismétlődnek, azaz a kapott végeredmény valójában a mesékben előforduló szavakkal való valamennyi találkozást is magában foglalja, ami azt mutatja meg, mennyivel több lehetőség kínálkozik a gyerekek aktív szókincsét gazdagítani.
Mesébe illő szókinccsel gyarapodhatnak a gyerekek
Jessica Logan, az egyetem neveléstudományi adjunktusa, a tanulmány első szerzője szerint a szülők hatalmas szolgálatot tesznek gyerekeiknek azzal, ha rendszeresen olvasnak nekik. A hallott mesék révén ugyanis, mire iskolába kerülnek, a gyerekek már ismerik az ott előkerülő szavak jelentős részét, hatalmas előnyhöz jutva azon társaikkal szemben, akiknek sohasem olvastak fel a szüleik. Ennek révén – állítja Logan – a gyerekek könnyebben és gyorsabban is tanulnak meg olvasni.
A kutatót és kollégáit sokkolták egy korábban publikált országos felmérés eredményei, melyekből az derült ki, hogy az amerikai szülők jelentős hányada egyáltalán nem fordít időt és az energiát rá, hogy mesét olvasson gyermekeinek. Úgy döntöttek, megvizsgálják, pontosan miből is maradnak ki azok a csemeték, akik hatéves korukig nélkülözik a könyvek társaságát.
A kutatócsapat Columbus város központi könyvtárában kezdett vizsgálódni, ahol kölcsönzési statisztikák alapján választották ki a csecsemőkortól ötéves korig legnépszerűbbnek számító száz könyvet, melyek közé beletartoztak a kisgyerekeknek szánt lapozgatós képeskönyvek is. A száz könyvből véletlenszerűen kiválasztva harmincat, a tudósok megszámolták, azok pontosan hány szóból állnak, ezt a számot pedig beszorozták a szülők általi rendszeres felolvasások számával.
Így kiderült, hogy azok a gyerekek, akiknek hetente egy-két alkalommal olvasnak fel szüleik, ötéves korukra átlagosan 63 570 szóval találkoznak (ami tehát tartalmazza az említett ismétlődéseket is), míg azok esetében, akik két-háromszor hallanak mesét egy héten, már 169 520 ez a szám. Ha naponta legalább egy alkalommal olvasunk fel gyermekünknek, 296 660-ra nő a hallott szavak száma, ha pedig napi ötször, több mint egymillió-négyszázezer szóról beszélhetünk. Ezzel szemben azok a gyerekek, akiknek sohasem olvasnak mesét a szüleik, mindössze 4662 szóval találkoznak, mire a kérdéses életkorba jutnak.
De nem csak a mennyiség számít. A könyvből történő felolvasás révén gyermekeink számos olyan szóval és fogalommal találkoznak, melyeket a mindennapi beszélgetésekben nem hallanak, emellett jobban megismerhetik az őket körülvevő világot, netán idegen tájakra és fantasztikus világokba utazhatnak a mesék és ismeretterjesztő könyvek segítségével – ezáltal műveltségük és képzelőerejük is igencsak fejlődik. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk a felolvasás pozitív hatásait, még inkább előjönnek a könyvek közt és az azokat nélkülözve felcseperedett gyerekek közti különbségek.
Ne sajnáljuk tehát az időt és az energiát arra, hogy gyermekünknek lefekvés előtt mesét olvassunk, esetleg képeskönyvet lapozgassunk közösen, igyekezetünk sokszorosan megtérülhet.
