A ’70-es, ’80-as években még nyoma sem volt a ma oly divatos egészségtudatos táplálkozásnak. A minőség helyett leginkább a bőség volt jellemző a nagymama konyhájában, az éttermekben és az iskolai menzán is.
Februárban lép életbe az a törvénymódosítás, amelynek értelmében nem szabad felszolgálni az iskolai konyhákon a leggyakoribb allergéneket tartalmazó ételeket.
Legtöbbünk legalább egy rövid ideig biztosan evett menzaételeket, és ezzel kapcsolatosan erőteljes érzései is vannak: ezeknek is hangot adhatsz azzal, ha kitöltöd ezt a kvízünket!
A grízes tészta nem úgy született, hogy a konyhás nénik megsajnálták a margarinos kenyéren és finomfőzeléken nevelkedett generációkat, hanem valahol a sváb konyhában vannak a gyökerei. Ott a lekváros és grízes tészták, mákos és diós nudlik hosszú ideje éppúgy az étrend részei, mint a szilvás gombóc, a kelt tészták vagy a rétes.
Újabb menzareform jöhet: a HunGastnak nagyon megtetszett az iskolai étkezés svédasztalossá alakítása, általánossá tennék a dolgot.
Ki ne emlékezne azokra az iskolai napokra, amelyeken már fél nyolckor az osztályterembe lépve is érezni lehetett a készülő ebéd illatát? Valljuk be, mértékkel reggelizve, félig éhgyomorra azért gyakorta éreztük inkább szagnak, pláne, ha olyan rotyogott a tűzön, amit legszívesebben egy másik bolygóra kívántunk volna. Neked is volt ilyen?
Az iskolai kantin emlékei nagyon szorosan kötődnek ízekhez, képekhez és szagokhoz. Sosem felejtem azt a párától nehéz levegőt, amiben mindenki maga küzd meg az iskolás alkar méretű merőkanállal, hogy a tányérjába varázsolja a csontlevesből a cérnametéltet. Mi legalábbis így kaptuk alsósként. Egy-két emléken viszont egy generáció osztozik.
Nehéz eldönteni, mi a rosszabb: ha maga az étel nem felismerhető, vagy ha találunk benne valamit, aminek bizony nem kellene ott lennie. Szubjektív válogatásunk következik, amit semmiképpen se ebéd közben olvass!
Egy új kutatás azt vizsgálta, mivel lehet rávenni a gyerekeket arra, hogy megegyék a zöldséget is
Az augusztus–szeptemberi bevásárlási hajrában, amikor háromféle listával rohangálunk ötféle boltban, az utolsó, ami eszünkbe jut, az az, hogy mit nem kell megvásárolnunk, bekötnünk és elpakolnunk. Pedig legalább olyan fontos kérdés az, mi nem lehet egy iskolásnál, mint hogy mi igen.
Itthon háromszori étkezés jár a fogvatartottaknak, melyek közül az egyiknek meleg ételnek kell lennie. Magyarországon külön a diétás és vallásos korlátozásokat is figyelembe vevő étrend is van a börtönökben, de vajon mi a helyzet külföldön? Minden országban adottak ezek a feltételek?
Délidőben irodisták tömegei rohamozzák meg a munkahelyük közelében lévő kifőzdéket, égnek az ételkiszállító cégek telefonvonalai, a közös étkezőkben sorra nyílnak az otthonról hozott dobozok. Ha a munkahelyeden főtt ételhez szeretnél jutni, választhatsz: otthonról hozol saját vagy legalábbis családi készítésűt, vagy az étkezdék szakácsaira és kifutófiúkra bízod magad.
