Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy új kutatás azt vizsgálta, mivel lehet rávenni a gyerekeket arra, hogy megegyék a zöldséget is
Amikor elérkezik az iskolai ebédidő, a gyerekek első választása nem feltétlenül a zöldség és a gyümölcs lesz. Ám ha több időt töltenek az étkezőasztalnál ülve, megnő a valószínűsége annak, hogy az egészséges ételeket is megegyék. Ha javítani szeretnénk a gyerekek egészségét és tápláltságát, az illinoisi egyetem kutatása szerint hosszabb iskolai ebédszünetekkel elérhetjük ezt a célt.
„A gyerekek gyakran csak tíz percet, vagy még annyit sem töltenek az ebédlőasztalnál ülve. Maga az ebédszünet hosszabb lehet ugyan, ám a diákoknak sorban is kell állniuk az ételért. Az ebédszünet pedig gyakran egybeesik a pihenésre szánt szünettel is. Mindez azt jelenti, hogy a gyerekeknek valójában sokkal kevesebb idejük van az ebéd elfogyasztására, mint az ebédszünet teljes hossza” – mondja Melissa Pflugh Prescott, az illinoisi egyetem élelmiszer-tudományi karának segédprofesszora.
Prescott és kollégái összehasonlították a 10 és a 20 perces ülve töltött ebédidő alatt elfogyasztott gyümölcsök és zöldségek mennyiségét, és az eredmények egyértelműek.
„A rövidebb ebédszünet alatt a gyerekek jóval kevesebbet esznek az ebédjük részeként felszolgált zöldségekből és gyümölcsökből, míg az innivalókból és a főételekből nagyjából ugyanannyi fogy. Nem meglepő, hogy abból esznek először, amit már alig vártak, és csak akkor látnak hozzá az ebéd többi részéhez, ha elég idejük van rá. Ha pedig nincs elég idejük, azt általában az egészséges zöldség és gyümölcs sínyli meg.”
Prescott és kollégái egy nyári táborban részt vevő gyerekek segítségével végeztek kutatást. A tábor étkezdéjét úgy rendezték be, mint az iskolai menzákat, ahol a diákok sorban állnak, és kiválasztják az aznapi ebédjüket. A kísérlethez a fogásokat az amerikai nemzeti programnak megfelelően, a helyi iskolák menüi alapján válogatták össze. Véletlenszerű sorrendben tartottak rövid és hosszú ebédszüneteket, és ugyanazok az ételek szerepeltek egy rövid és egy hosszú ebédszünetes napon is, hogy a kutatók kizárhassák a különböző ételtípusok választásából adódó eltéréseket, és csak az időtényezőre fókuszálhassanak.
Minden gyerek tálcáját lefényképezték, és ellenőrizték az asztalhoz ülés és az ebéd befejezése közt eltelt időt. Megfigyelték a gyerekek ebéd közbeni viselkedését is, például az ételek megosztását, a társaikkal való kommunikációt és a telefonhasználatot is.
Az ebédszünet végeztével a gyerekek a tálcákat a maradékkal együtt egy kocsira tették, és kitöltöttek egy kérdőívet az ebéd ízletességéről és megjelenéséről. A kutatók a maradékok lemérésével megbecsülték az elfogyasztott étel mennyiségét.
Gyümölcsből több fogyott, mint zöldségből, ám összességében mindkettőből jóval többet ettek a hosszabb, ülve töltött ebédszünet alatt.
A kutatók tehát arra jutottak, hogy bár dicséretesek, de önmagukban nem elegendők azok az intézkedések, amelyek előírják az iskolai menüben felszolgált egészséges ételek, zöldségek és gyümölcsök arányát. Szükség van emellett a hosszabb, védett ebédidőre is, hogy legalább 20 percet az asztalnál ülve tölthessenek a gyerekek.
Prescott szerint a hosszabb ebédszünetek az egészséges étkezésen túl is jótékony hatással lehetnek a diákokra.
