Retró kismamacipő a konyhásnéni lábán: közös emlékeink az iskolai menzáról

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az iskolai kantin emlékei nagyon szorosan kötődnek ízekhez, képekhez és szagokhoz. Sosem felejtem azt a párától nehéz levegőt, amiben mindenki maga küzd meg az iskolás alkar méretű merőkanállal, hogy a tányérjába varázsolja a csontlevesből a cérnametéltet. Mi legalábbis így kaptuk alsósként. Egy-két emléken viszont egy generáció osztozik.

Ilyen például a konyhásnénik lábán virító kismamacipő. Bevallom, csak a cikk írása közben derült ki számomra, hogy ennek a praktikus, bár rémséges szandálszerű csizmamutánsnak (?) ez a hivatalos neve. Mai napig kapható, egy lábvizesedésen már túlesett kismama egészen biztosan imába foglalja a nevét. 

A magyar gyermekétkeztetés sötét középkorát éltük meg, amikor a konyhásnéniknek abból kellett főzni, ami éppen volt. Reméljük, nem köszönt ránk újra ez a korszak.

Alap menzás emlékek, amin mindannyian osztozunk

Íme néhány a menzás emlékeink közül, ezek közül sok csak akkor villant be, amikor közösen elkezdtünk nosztalgiázni (néhányan inkább traumafelidézésnek minősítették).

„Kedvencem a meggymártás volt darával, plusz-mínusz főtt hússal. Majdhogynem soha nem voltam beteg, de amikor mégis, akkor torokgyulladásom volt. Rendesen letört, hogy pont akkor kell a menün lennie, amikor nem érzem az ízét.” – A magyar konyha egy egészen alternatív fúziós irányát testesítette meg ez a receptúra. Szinte kiviláglott a sok főzelék-feltét, köret-hús kombinációk közül. 

Ez az a recept, amit nem kell újragondolni, mert pont a menzás jellegtől lesz finom. Igaz?
Fotó: Szász Eszter / Sóbors

„Én tök naivan – és éhesen – megkérdeztem a konyhásnénit, hogy mi lesz az ebéd, mire mondta, hogy finomfőzelék. 

Tíz percig játszottuk a »Jó, hogy finom, de milyen főzelék az ebéd?« »Hát finomfőzelék!« játékot.

Ez az egy kaja volt, amit még én sem tudtam megenni. Csak felnőttként jöttem rá, miből is van: mirelit leveszöldség híg rántáson.” – Ezt még csak nem is kommentálom, a finomfőzelék-szüzességét nagyjából mindenki így veszti el.

„Hétfőnkként volt kakaós csiga, azt vártam. A konyhásnénik kiszedték az egész virsliket a moslékból, hogy kell a kutyának, de mi azt orrontottuk, lemossák, és újra kiadják, ezért amit nem ettünk meg, inkább kettétörtük onnantól kezdve.”

A főzelék feltéttel egy klasszikus menzaétel
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

„Utáltam a sulis menzát. Egy-két kivétellel sosem szerettem a kaját, amit ott adtak. Felsőben már nem is voltam befizetve. Az iskolatejet (és kakaót) viszont nagyon szerettem, és elég mérges voltam, amikor 2003 környékén megszüntették.” – Még azt is elvették, ami jó volt. Helyette kaptunk plusszt…

„Pezsgőtabletta volt időnként az ital, a zöld – kivi? – olyan volt, mind a rendesen felhabzott mosószer. Természetesen langymeleg volt, mint amúgy a kancsóban lévő, enyhén klóros csapvíz is.”

A számon érzem a sorjás szélű műanyag bögrécskét, amiben kisiskolásként kaptuk az italokat. Egyikünk úgy emlékszik, hogy nagy zaj sem volt, mivel randa, elsárgult műanyag tálkákból ettek. De a legtöbbünknek a fülében cseng a masszív csörömpölés. Ezzel rá is kanyarodtunk az ízélményeken túli emlékek tárházára. 

Iskolai emlékek a menzás ételeken túl

Ha már gyerekzsivaj csörömpöléssel, arra emlékeztek, hogy kórusban köszöntük meg az ebédet? „Köööszönjük szééépeen!”, harsogták a gyerekek, de ha református suliba jártál, akkor: „Aki ételt-italt adott, annak neve legyen áldott, ámmmen!”. Amire rögtön jött a mókás kedvű tanerő kommentárja, az Aranka nénié. 

„Kötelezően tálcát kellett használnunk, mindegyik nedves volt még és enyhén hipószagú.” – Ezt máig éljük néhány étkezdében.

„Akkoriban jött divatba a takonylabda, amit feldobtál a falra, és odaragadt. Na, ezzel az ebédlőben is szórakoztak persze. Azt tartotta a legenda, hogy egy feltapadt a plafonra, és pont úgy esett le, hogy belezuhant az igazgatónő ételébe. Lehet, hogy nem igaz a történet, de tele volt zsíros foltokkal a plafon.” – Erre a sztorira azért nem számítottam. Mint ahogy arra sem, hogy mi minden kötött még ki a levesben:

„Nálunk volt egy kissé fogatlan, Erika néni nevű konyhásnéni. Elöl 2 foga volt. Egyik nap valaki talált egy fogat a levesében. Másnap láttuk, hogy Erika néninek már csak 1 foga van.”

Ha még bírja a gyomrod, itt egy válogatás a menzás katasztrófákról:

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.