Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az augusztus–szeptemberi bevásárlási hajrában, amikor háromféle listával rohangálunk ötféle boltban, az utolsó, ami eszünkbe jut, az az, hogy mit nem kell megvásárolnunk, bekötnünk és elpakolnunk. Pedig legalább olyan fontos kérdés az, mi nem lehet egy iskolásnál, mint hogy mi igen.
Az iskolát biztonságos helynek szeretnénk látni. Olyan intézménynek, ahol ugyan rengetegféle diák és szülő megfordul, de mégis biztonságban tudjuk a gyerek táskájában lapuló ebédpénzt, a drága tolltartót, a nagymamától kapott nyakláncot vagy épp a drága mobiltelefont. Olyan helyről álmodunk, ahol nincsenek erőszakos gyerekek, akik bokszerrel és pillangókéssel felszerelkezve terrorizálják a fiatalabbakat, vagy éppen drogot árulnak a szünetekben. Persze az elképzelések és a valóság nem mindig találkozik egymással.
Mobiltelefon
Azt, hogy egy diák mit vihet be magával az iskolába a szokásos felszerelésén túl, minden intézmény a házirendjében szabályozza. Érdemes ezt áttanulmányozni, vagy ha kérdéseink vannak, akkor az osztályfőnökkel vagy az igazgatóval átbeszélni. A mobiltelefonról ugyanis mindegyik pedagógusnak más a véleménye. Általában azért nem örülnek annak, ha ott lapul a táskában, mert elvonja a figyelmet az óráról, a szünetben a gyerekek rohangálás és játék helyett veszélyes tartalmakat böngészhetnek rajta, egymást fényképezhetik, videózhatják vagy akár sértegethetik a közösségi oldalakon. Annak a gyereknek, akit a szülei visznek az iskolába, majd ők is hozzák haza, és ismerik az osztályfőnök, az iskola telefonszámát, nem szükséges mobilt adni a kezébe. Megváltozik a helyzet akkor, amikor a gyerek már egyedül közlekedik az otthona, az edzések, különórák, illetve az iskola között. Ilyenkor szeretjük tudni, merre jár, jó érzés, hogy felhívhatjuk, üzenhetünk, és ő is szólhat, ha bajba kerül.
Amennyiben az iskola és a pedagógus engedélyezi, a készüléket, lenémítva, lehetőleg internetkapcsolat nélküli állapotban magával viheti a gyerek, de előfordul, hogy megkérik, reggel nyolckor adja le, és csak akkor veheti át, amikor elhagyja az épületet. Ez megakadályozza azt, hogy a telefon elvonja a figyelmet, és azt is, hogy esetleg kilopják a táskájából. Semmiképpen sem érdemes drága, feltűnő okostelefont adni ilyen célra, mert nemcsak az iskolai tolvajok figyelmét keltheti fel, de az utcán, villamoson közlekedőkét is. Az állandó mobilozás még egy veszélyt tartogat: a gyerekek szinte függővé válnak a közösségi oldalak használatától, és erős szorongást élhetnek meg emiatt. A probléma orvoslására minden intézmény más megoldást választ, a franciák például kikapcsolt állapotban sem engedélyezik okostelefon bevitelét az iskolákba, a románok pedig begyűjtik őket a tanulóktól. Itthon az intézmények maguk dönthetik el, milyen szabályozást alkalmaznak.
Külön étel
Mindegyik gyerek másképp reagál a menzára: van, aki elég éhes ahhoz, hogy megegye, akármit is főznek, de a többség a fogások felét biztosan a tányérján hagyja. Létező opció pénzt nyomni a gyerek kezébe, hogy a büfében vegyen magának ilyenkor valamit, de az iskolai büfék többsége sajnos nem az egészséges ételek árusításáról híres. Ezért válogatunk olyan sokat a praktikus, jól záródó, többrekeszes ételtartó dobozok között, amelyekben még otthon elcsomagolhatunk pluszennivalót. Az éhes gyerek nehezen koncentrál, hamar rosszul lesz, ezért érdemes odafigyelni az utánpótlásra, nemcsak az étel, de az innivaló tekintetében is. Amennyiben az osztályban rossz szemmel nézik ezt, vagy a takarítónő morog a morzsák miatt, csomagoljunk neki konyharuhát is, ami felfogja az összes maszatot.
Egy kicsit más a történet, ha olyan ételt vinnénk be az iskolába, amit nem csak a mi gyerekünk eszik meg: például születésnapkor egy tálca sütemény, amivel megkínálhatja a többieket. A legtöbb iskolában ragaszkodnak ahhoz, hogy számlával igazolt bolti vásárlás keretében szerezzük be a tortát vagy a süteményt, nehogy felmerüljön annak a kockázata, hogy romlott étel kerül egy csapatnyi diák elé. Hasonló, az ÁNTSZ-re hivatkozó szabályozással élnek az intézmények akkor is, ha nem akarják megengedni, hogy a diák teljesen kihagyja a menzán kapott ételeket. Szülőként fontos tájékozódnunk a jogainkról és kommunikálni az iskola vezetésével, ugyanis konkrét jogszabály nem tiltja az otthonról hozott étel elfogyasztását.
Értékes tárgyak, ékszerek
Alapvetően érdemes minél kevesebb pénzt, ékszert, drága tárgyat vitetnünk a gyerekünkkel az iskolába. Lopások sajnos a legtöbb helyen előfordulnak, ráadásul az iskolába járás fő célja a tanulás és a fejlődés, ehhez pedig nem szükséges státusszimbólumokat a gyerekre aggatni. Ezt még könnyen megértetjük egy másodikossal, ám sokkal nehezebb dolgunk van egy felsős tinédzserrel, aki a többiekkel versengve próbálja erősíteni az önbizalmát. Számukra a tanulás mellett legalább olyan fontos a kortárs közösségben való helytállás, márpedig a pénz, a drága ruha, kiegészítő mindig is könnyű eszköze volt a képzelt felsőbbrendűség igazolásának. Ez egy olyan verseny, amibe nem feltétlenül érdemes beszállni… ha mégis ragaszkodunk hozzá, hogy értékes tárgyak legyenek a gyereknél, akkor beszéljünk a tanárral, és próbáljuk elhelyeztetni az iskolaidőben a tanáriban – de tudnunk kell, hogy az iskola nem vállal felelősséget azért, ha az adott érték eltűnik.
Fegyverek, kések, drogok
Ezek természetesen mind tiltólistán vannak, azaz nem szabad bevinni őket az iskolába. Ugyanakkor a diákok egy része ezt egyáltalán nem tartja be, olyannyira nem, hogy Hollandiában pénzbírsággal sújtják a rendetlenkedő diákok szüleit, a briteknél pedig több ezer gyerek jár késsel felszerelkezve iskolába. Fő okként a saját védelmüket hozzák fel. Egy tizenötezer külföldi diákot vizsgálat alá vonó kutatásból az is kiderült, hogy jellemzően azok visznek magukkal valamilyen fegyvert az iskolába, akiket bántalmaznak a társaik – és az arány egyre nő, minél többet zaklatnak egy diákot, annál biztosabb, hogy fegyver lesz nála.
Magyarországon lényegesen kevesebb fegyveres támadás zajlik az iskolákban, mint mondjuk Amerikában, de kések és egyéb fegyverek itthon is okoznak baleseteket, vagy használják őket konkrét támadásokra. Jó kérdés, hogy a megelőzés milyen szinten ütközhet a diákok jogaival, például megteheti-e egy iskola kamerák, fémdetektor használatát, átkutathatja-e rendszeresen a tanulók felszerelését. Az is a jövőben derül ki, hogy az idén létrehozott iskolaőrség, illetve a több bűncselekménnyel kapcsolatos büntethetőség 12 éves korra történő leszállítása mennyire vet majd gátat az iskolai garázdálkodásoknak.
