Nagy kedvencünk tűnik el a menzáról: nem főzhetnek többé ilyen ételt a konyhán

Olvasási idő kb. 2 perc

Februárban lép életbe az a törvénymódosítás, amelynek értelmében nem szabad felszolgálni az iskolai konyhákon a leggyakoribb allergéneket tartalmazó ételeket.

Megjelent a Magyar Közlönyben az a belügyminisztériumi rendelet, amely jelentősen átalakíthatja a közétkeztetést. A jogszabály szerint ugyanis a legfontosabb allergéneket – így a földimogyorót, a diót és a szezámmagot – tilos használni a menzákon felszolgált ebédekben – írja az Index.

Vagyis jövő februártól például diós tészta vagy szezámmagos bundában kisütött rántotthús nem lehet majd az ételek között.

 

Tragédia miatt változnak a konyhai ételek

A február 9-én életbe lépő rendelet szövege szerint: „A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 14. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (Közétkeztetésben a következő élelmiszereket nem lehet felhasználni:) „l) az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. Mellékletében felsorolt allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek közül a földimogyorót, a dióféléket, a szezámmagot és a belőlük készült termékeket”.

A leggyakoribb allergének eltűnnek az iskolai konyhákon felszolgált ételekből
Fotó: PhotoAlto/Isabelle Rozenbaum / Getty Images Hungary

A módosítás előzménye, hogy 2022 januárjában egy újpesti iskolában rosszul lett egy hétéves gyerek, miután evett egy mogyorót tartalmazó születésnapi tortából. Az ételallergia miatt kialakuló heves reakció, anafilaxiás sokk következtében a kisfiún a kiérkező mentők már nem tudtak segíteni.

Az eset után a AllerGéniusz Egyesület kezdeményezte, hogy a közétkeztetésből kerüljenek ki az allergizáló élelmiszerek. Az egyesület azt is javasolta, hogy kerüljön minden intézménybe legalább két, az anafilaxiás roham esetén életmentő adrenalin-autoinjektor injekció, amelynek a használatát ismertessék meg a tanárokkal. A kezdeményezés hatására a legnagyobb közétkeztető cég akkor közölte: nem szállítanak diót, mogyorót vagy szezámmagot tartalmazó élelmiszereket az iskolákba. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.