A menzareformnál is drasztikusabb változtatás jön az iskolai étkeztetésben

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Újabb menzareform jöhet: a HunGastnak nagyon megtetszett az iskolai étkezés svédasztalossá alakítása, általánossá tennék a dolgot.

Külföldi példák alapján tavaly tavasszal 24 iskolában indították el a rendszert, amely itthon is sikeresnek bizonyult. 

A szabadszedéses rendszer hozhat valódi forradalmat a közétkeztetésben, idézte Páger Zsoltot, a HunGast üzletfejlesztési igazgatóját a Magyar Távirati Iroda. A tavaly tavaszi próbaüzemet már szeptemberben kiterjesztették 40 intézmény 12 ezer diákjára, és azóta azon dolgoznak, hogy újabb iskolákat integráljanak a rendszerbe.

Ez lehet a valódi menzareform
Fotó: Lakatos Péter / MTI

Impozáns eredmény, hogy az ételmaradék a felére csökkent azokban az iskolákban, ahol szabott menü átvétele helyett svédasztalról szedhetnek maguknak a diákok. Páger szerint ebben a rendszerben a gyerekeknek meg lehet tanítani, hogy ne pazaroljanak, annyit szedjenek, amennyit el is fogyasztanak. A legsikeresebb rendszerek ott alakultak ki, ahol ebben a folyamatban a pedagógusok is segítik a gyerekeket. 

Hazánkban jelenleg a közétkeztetésben kimért étel 27 százaléka a kukában köt ki, évi 200 ezer tonna ételből 50 ezret pazarlunk el. 

A HunGastot egyre több iskola keresi meg, a következő tanévben akár 24-25 ezer diákot is elérhet már a szabadszedéses rendszer. A svéd példát magyar viszonyokra adaptáló rendszerben a gyerekek különösen értékelik, hogy kóstolhatják is az ételeket, csak az a kérés, hogy üres tányért vigyenek vissza a menzán

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.