Mióta világ a világ, enni mindig szeretett az emberiség túlnyomó többsége – már ha éppen volt mit a tejbe aprítani, azaz nem a szegénység és nélkülözés határozta meg a mindennapokat. A középkori nemesi lakomák pompájával azonban valószínűleg csak a római kori étkezések versenyezhettek.
IV. Béla király legidősebb lányát, Árpád-házi Szent Kingát, vagyis Kunigundát a lengyel és a litván nép is védőszentjeként tiszteli; a legenda szerint a magyar királylány imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól, és más csodás tettek is fűződnek alakjához.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A 14. század második felében különös betegség ütötte fel a fejét a németországi Aachenben: a fertőzöttek eksztatikus táncba kezdtek az utcán, amit képtelen voltak abbahagyni, ezért a végkimerülésig hajszolták magukat. A rejtélyes „táncoló pestis” Európa több más részére is átterjedt, és többször is újra felütötte a fejét a következő századokban − a kutatók máig nem tudják, mi okozhatta a furcsa kórságot.
A történelem során egészen szélsőséges határokon belül alakult a női szépségideál, az azonban minden időszakban egyértelmű volt, hogy a vágyott külsőhöz a legtöbben igyekeztek igazodni. Néha egészen hajmeresztőnek tűnő praktikákat vetettek be, hogy elérjék a célt.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A középkorban még nem moziba, koncertre vagy sporteseményekre jártak az emberek, ha szerették volna egy rövid időre maguk mögött hagyni a dolgos hétköznapokat, és kirúgni a hámból. A szórakozásnak számos ma már kifejezetten furcsának ható módját ismerték a középkori Európában, ezekből gyűjtöttünk össze néhányat.
A bűn és a büntetés fogalma gyakran változott a történelem során, a régmúlt korokban olyan dolgokért is súlyos, akár halálos ítéletet mértek ki valakire, melyeken manapság maximum mosolyognánk vagy legyintenénk. Összeszedtünk öt bűnt, melyet a középkorban súlyos véteknek tartottak, és alaposan meg is toroltak a hatóságok.
A tudomány és a technika fejlődése folyamatosan tett szükségtelenné munkaköröket az idők során, (lehetséges, hogy a mesterséges intelligencia miatt a jövőben újságírókra sem lesz már szükség…), melyeket az utókor hamar elfeledett. Összegyűjtöttünk 10 olyan munkakört, melyek a múltban mindennaposnak számítottak, manapság azonban már kifejezetten furcsának hatnak.
Eger legendás védője, Dobó István egyértelműen a legnagyobb magyar hősök névsorában szerepel, köszönhetően elsősorban Gárdonyi Géza regényének, az Egri csillagoknak. A kiváló katonatiszt és törökellenes hős elő- és utóéletét azonban kevesen ismerik: Dobó életének jelentős részére kihatott egy ostoba pereskedés, melynek során még halálos ítélettel is sújtották a várkapitányt.
A középkor furcsább legendái közé tartozik Wilgefortis, más néven Szent Kümmernisz története – ugyan az egyház sohasem kanonizálta a különös mártír-szentet, akinek legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy nő létére Krisztuséhoz hasonló hosszú, dús szakállal bírt, Európa-szerte évszázadokon keresztül tisztelték alakját. Ki lehetett ez a bizarr szent, és hogyan keletkezhetett a legendája?
