Tényleg nem fürödtek a középkori emberek?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A középkorban játszódó filmek, regények egyik állandó, megkerülhetetlen toposza, miszerint a középkori emberek szinte egyáltalán nem fürödtek, semmit sem adtak a személyes higiéniára, gyakran csak úgy bűzlöttek a mocsoktól. De vajon tényleg igaz a közhiedelem? Mennyire voltak piszkosak a középkori népek?

A középkorban is tudták, hasznos a fürdés

A középkorban a csatornázás és a folyó víz hiánya miatt természetesen korántsem fürödtek, tisztálkodtak annyit az emberek, mint napjainkban, de az sem igaz, hogy évente egy-kétszer vagy még ritkábban mártóztak meg a vízben, és élvezték, hogy piszkosak lehetnek. A feljegyzések szerint a korabeli orvosok egyértelműen jó dolognak tartották a fürdést, és azt javasolták az embereknek, hogy mossanak minden reggel arcot, kezet és szájat, és napközben is, különösen étkezések előtt öblítsék le a kezüket. Úgy gondolták továbbá, hogy a rendszeres fürdés segíthet a betegségek megelőzésében és gyógyításában, az esti meleg vizes lábmosást pedig a megfázás ellen tartották kiváló gyógymódnak.

Középkori nyilvános fürdő (19. századi illusztráció)
Fotó: Bildagentur-online / Getty Images Hungary

Az orvosok tanácsát széles körben megfogadták, a legtöbben igyekeztek a lehetőségeikhez mérten rendszeresen mosakodni, fürödni. A legvagyonosabb réteg, a királyok, főurak szívesen költötték pénzüket luxusnak számító fürdőeszközökre, például hideg és meleg vizes csappal ellátott kádra, fürdősókra, illatos szappanokra, kézmosáshoz használt kancsókra. Ezek természetesen csak egy szűk réteg számára voltak elérhetőek, azonban még az alsóbb néposztályok, a parasztok is tartottak otthon fürdésre használt dézsát, melyben időnként − például hetente néhány alkalommal − megmártóztak, hideg vagy tűz mellett melegített forró vízben, a kéz-, láb- és arcmosás pedig mindennapos szokásnak számított.

Nyilvános fürdőkben és folyókban is szívesen fürödtek

A városokban a zsúfoltság miatt nehezebb dolga volt a polgároknak, ha otthonaikban fürödni szerettek volna, ezért sokan az ókorban népszerű, de a hiedelemmel ellentétben a középkorra sem kihalt nyilvános fürdőket választották. A fürdőkultúra a 11. században élte igazi reneszánszát, miután a keletről hazatért keresztes lovagok magukkal hozták a szokást Európába; a középkori nagyvárosokban számos fürdő működött (Párizsban például nem kevesebb, mint 32), melyek egy idő után már nemcsak közös mosakodásra, lubickolásra, hanem egyéb igények kielégítésére is szakosodtak. A vendégek fürdőzés közben ebédelhettek, vacsorázhattak, sőt, egyes helyeken hölgyek szolgáltatásait is igénybe vették, ami miatt az egyház nem igazán nézte jó szemmel a hasonló intézmények működését.

Bőrbetegség gyógyítása forró fürdővel a 15. században
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

Szintén népszerű opció volt nyáron a folyókban, tavakban való megmártózás, mely nem bizonyult veszélytelennek, gyakran tűntek el, fulladtak meg a balszerencsés fürdőzők. A nyilvános fürdőzés népszerűségének a 14. századi nagy pestisjárvány vetett átmenetileg véget, amikor az emberek (teljes joggal) rettegni kezdtek a sok ember által közösen használt fürdővízben terjedő kórokozóktól, a járvány elmúltával azonban lassan, fokozatosan ismét közkedvelt létesítményekké váltak a fürdőházak. A középkori emberek a haj- és fogmosásra is figyelmet fordítottak: az előbbit, melyről a korabeli orvostudomány úgy tartotta, eltávolítja a fejbőrből a „rossz gőzöket”, forró vízzel végezték, melybe gyakran illatos gyógynövényeket kevertek. A fogakat öblögetéssel tisztították, olykor pedig növényekből, például mentából vagy majoránnából készült porral dörzsölték.

Csak a szentek jártak koszban

A középkori társadalomban mindössze egyetlen réteg tartotta nemkívánatosnak a fürdést: a fanatikus hitbuzgók, a szentéletet élő, vezeklő szerzetesek, remeték és aszkéták. Ezek az emberek úgy tartották, a testi higiéniára való túlságos odafigyelés egyenlő a világi hívságoknak való behódolással, a krisztusi szerénységet pedig (az önostorozás, böjtölés és egyéb önsanyargatások mellett) a fürdés mellőzésével lehet legjobban gyakorolni. A legenda szerint Árpád-házi Szent Margit nem csupán a legrosszabb ruhákban járt és rendszeresen korbácsolta magát, de annyira irtózott a mosakodástól, hogy tetvek tanyáztak a hajában. Ezek a mai szemmel borzalmasnak ható allűrök azonban semmilyen szinten nem voltak elvártak az egyház által, pusztán „önszorgalomból” gyakorolták őket egyesek, és ők is a társadalomnak csupán apró hányadát jelentették.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.