Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Mindenki ismeri a legendás útonálló és zseniális íjász, Robin Hood történetét, aki bandájával a sherwoodi erdőben tanyázott, és kifosztotta a népet megnyomorító gazdagokat, a zsákmányolt pénzt pedig szétosztotta a szegények között. A történet szerint a híres törvényenkívüli a 12. században, Oroszlánszívű Richárd király uralkodásának idején élt – de vajon tényleg létező személyiség volt, vagy csupán a fantázia szülte alakját?
Az sem biztos, mikor és hol élt Robin Hood
Robin Hood személyével kapcsolatban szinte semmilyen konkrétum nem áll rendelkezésünkre – írja Hahner Péter történész, a Rubicon Intézet főigazgatója –, még azt sem tudni, Észak-Anglia melyik részén élt. Egyes történetek szerint Nottinghamshire-ben tevékenykedett, hiszen leggyakrabban Nottingham bírájával gyűlt meg a baja, mások azonban a szomszédos Yorkshire vidékére teszik működését, mivel az ott található Whitbyben mérkőzött meg egy íjászpárbajban hűséges emberével, Little Johnnal. Szintén rejtély, melyik király uralkodása idején folytatta útonállói tevékenységét a legendás népi hős (erről lentebb részletesebben).
A Robin Hood nevét említő legrégebbi írásos forrás egy 1370-es években keletkezett allegorikus költemény, a Piers Plowman, melyben egy lusta pap azt állítja magáról, nem tudja tökéletesen a miatyánkot, de ismer néhány verset Robin Hoodról. A következő századokban több népballada is született a titokzatos hősről, végül a 16. század elején jelent meg az első krónika, mely részletesen elmesélte a történetét: e szerint egy Robin de Loxley nevű nemesembert árulással vádoltak meg, ezért bosszúból a sherwoodi erdőben útonállócsapatot szervezett, felvette a Robin Hood („Csuklyás Robin”) álnevet, és gerillaharcot indított a király helytartója, vagyis a nottinghami bíró ellen.
A krónikások sokáig nem tudtak megegyezni benne, mikor is élhetett a híres törvényenkívüli, egyesek II. Eduárd király uralkodásának idejére, az 1300-as évek elejére tették ténykedését, mások viszont az 1100-as évek végét jelölték meg Robin Hood korának, amikor I. (Oroszlánszívű) Richárd király fogságba esett a Szentföldön, ezért egy időre öccse, János vette át Anglia kormányzását. Robin Hood kultusza a Tudor-dinasztia korában kezdett igazán népszerűvé válni, amikor VIII. Henrik király előszeretettel hasonlítgatta magát a néhai útonálló hőshöz, sőt, fiatalon ünnepségek alkalmával még magára is öltötte annak jelmezét. Ekkoriban dőlt el véglegesen, hogy Robin Hood Richárd király korában élt, és alakja is ekkor mutálódott a ma ismert nemes lelkű törvényenkívülivé.
VIII. Henrik korában terjedt el a ma ismert verzió
A Tudor-kortól ismert verzió szerint Loxley gróf nem fordult szembe a királlyal, hűséges alattvalója maradt a nemes Richárdnak – akivel talán együtt is harcolt az egyik keresztes hadjáratban –, és éppen az ő nevében lépett fel a népnyúzó, igazságtalan Jánossal és embereivel szemben. Ezzel Robin Hood alakja a „jó királyát” tisztelő angol nép és a nemes lelkű, törvényes uralkodó szövetségének szimbólumává vált, ami tökéletesen megfelelt a Henrik által sulykolni kívánt „üzenetnek”. A dologban csupán egyetlen bökkenő akad: a 12. században, Richárd király korában a Robin Hood által használt hosszú íj (longbow) még nem volt használatban, csak a 13–14. században terjedt el.
A legvalószínűbb, hogy Robin Hood, mint valódi személy, sohasem létezett, alakját több középkori angol törvényenkívüliből gyúrta egybe a folklór, népi hiedelemvilág. Akkoriban a legtöbb útonálló csuklyát („hood”) viselt, a „robin’” pedig igeként, „rablásként” is értelmezhető: lehetséges, hogy az egyebek mellett „Robinhood”, „Robehod”, „Rabunhod” formában is megjelenő név pusztán a „csuklyás rabló” szinonimáját jelentette, és ebből vált idővel (fiktív) személynévvé a nép ajkán. A legenda valódi eredete és az igazi „Robinhoodok” személye valószínűleg mindörökre homályba mész.
Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.
