Füst Milán és Jaulusz Erzsébet közel hatvan éven át tartó érzelmi kapcsolatát az állandó közeledés és távolodás jellemezte. „Jobb nélküle, mint vele – de ehhez az érzéshez az is kell, hogy ő – legyen” – foglalta össze kapcsolatuk lényegét 1923-ban az író.
Balassi Bálint sejtette, hogy „nem mindenkit hevít úgy a szerelem tüze talám, mint őtet”, házasságára azonban leginkább anyagi okok miatt került sor. A frigy nem tartott sokáig, de annál nagyobb botrányt okozott.
Az 1920-as, 30-as években dédanyáink, ha a vasárnapi ebéd után némi kikapcsolódásra vágytak, a magazinok lapozgatása közben egészen biztosan találkoztak Bethlen Margit nevével. Bethlen István miniszterelnök felesége ugyanis amellett, hogy rendszeresen szerepelt az újságokban mint a magyar „first lady” és a társasági élet egyik legfontosabb szereplője, saját jogán is igyekezett kivívni az olvasók elismerését: novellákat, színműveket és meséket írt.
Az 1957-ben Nobel-díjjal jutalmazott Albert Camus nemcsak könyveiben vallotta a szabadság mindenek felett való szerepét, hanem magánéletében is: a sármos író nem volt a hűség mintaképe.
Friss hazai felmérések szerint a magyar munkavállalók kétharmada hiányolja munkahelyén a mentális egészség támogatását. Pedig a stressz, a kiégés és a túlterheltség már nem csupán egyéni nehézség – kezd kollektív problémává duzzadni.
A mesterséges intelligenciát (AI) sokan már minden áldott nap használják, az életünk részévé vált, számtalan feladat elvégzésére alkalmas. De vajon van annyira jó szerző, mint bármelyik magyar költő, képes verset is írni? Irodalmi kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon meg tudod-e mondani, hogy magyar költőtől vagy a mesterséges intelligenciától származnak-e a sorok.
A magyar irodalom történetében számtalan esélyes volt már a Nobel-díjra, többek között például Illyés Gyula vagy Weöres Sándor, mégis egészen 2002-ig kellett várni az első magyar irodalmi Nobel-díjasra, Kertész Imrére. 23 évvel Kertész Nobel-díja után ismét magyar díjazottal büszkélkedhetünk: ezúttal Krasznahorkai László kapta az elismerést, az indoklás szerint „lenyűgöző és látnoki életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette mutatja meg a művészet erejét”. Nyáry Krisztiánt kérdeztük az irodalmi Nobel-díj odaítélésének körülményeiről és az elismerés jelentőségéről.
József Attila és Babits Mihály kapcsolata a kezdetektől fogva feszült volt, ami 1936-ban, a Baumgarten-díj odaítélése során csúcsosodott ki: az idősebb költő kihúzta József Attilát a nagy összegű irodalmi díj várományosainak listájáról.
Az irodalom gyakran a játékosságról is szól: nyelvi fordulatok és kacifántos történetvezetés – ezek mind a szerző leleményességét, profizmusát mutatják. Mi most egy olyan játékot készítettünk, amelyben magyar irodalmi művek címét kevertük össze, csűrtük és csavartuk ezeket, hogy ne legyen olyan könnyű a dolgod. Készen állsz a kihívásra?
Copperfield Dávid és Twist Olivér megteremtője, Charles Dickens attól sem riadt volna vissza, hogy feleségét elmegyógyintézetbe zárassa.
A sokat nyomorgó költő, Reviczky Gyula élete végén lobbant szerelemre Jászai Mari iránt. Szerelmüknek nemcsak Reviczky egyre súlyosbodó tüdőbaja miatt szakadt vége, hanem a színésznő új, ifjú hódolója miatt is.
Akadnak olyan versek, amelyeket szinte mindenkinek meg kellett tanulnia az iskolában. Sokan persze hamarosan el is felejtik őket – te mennyire emlékszel még a kötelezően megtanulandó költeményekre?
