Csak a halála után kapta meg a legfontosabb irodalmi díjat József Attila: így tett neki keresztbe Babits Mihály

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

József Attila és Babits Mihály kapcsolata a kezdetektől fogva feszült volt, ami 1936-ban, a Baumgarten-díj odaítélése során csúcsosodott ki: az idősebb költő kihúzta József Attilát a nagy összegű irodalmi díj várományosainak listájáról.

1927. január 18-án Ótátrafüreden Baumgarten Ferenc Ferdinánd 46 éves esztéta-irodalomtörténész egy gyors lefolyású betegség következtében elhunyt. Nevét életében nem sokan ismerték Magyarországon, még irodalmi berkekben sem: „Amikor meghalt, nem volt több, mint egy-két magyar írónak és irodalomszerető embernek halkan eltávozott, finom emlékű barátja s néhány szellemes, filozófiai mélységű német esztétikai könyvnek Magyarországon alig ismert szerzője” – vélekedett róla Az Est.

Amikor azonban felbontották a végrendeletét, a rokonok a szívükhöz kaptak: kiderült, hogy Baumgarten tízmilliárd pengőnyi (mai értékén több mint tízezer milliárd forint) vagyonát a magyar írókra hagyta. A Baumgarten-fivérek (egy földbirtokos és egy bankár, mindketten meglehetősen tehetősek) bíróságon támadták meg a végrendeletet, azt állítva, hogy testvérük elmebajban szenvedett – végül azonban veszítettek, így a hatalmas összeg, Baumgarten végakaratának megfelelően egy alapítványhoz került, amelynek gondozói, szintén Baumgarten akarata szerint Babits Mihály és Basch Lóránt ügyvéd voltak.

A Baumgarten-díj „nem utazásra való, hanem elemózsiára”

Baumgarten kikötötte, hogy a díjat minden évben a „komoly törekvésű, akár a szépirodalmat, akár a tudományt művelő magyar írók” kaphatják, de csak azok, akik „minden vallási, faji és társadalmi előítélettől mentesek és csakis eszményi célokat szolgálnak és így személyes előnyök kedvéért megalkuvást nem ismervén, anyagiakban szükséget szenvednek.” Az összeg négyezer pengő volt; ami, tekintve, hogy „havi kétszáz pengő fixszel” már egész jól el lehetett boldogulni, egészen tekintélyes summának számított.

Az Otthon körben Móricz Zsigmond tiszteletére adott vacsora résztvevői 1930-ban. Balról a második József Attila, mellette Schöpflin Aladár
Fotó: Fortepan / Magyar Bálint

A családdal való pereskedés miatt az első Baumgarten-díj átadására csak 1929-ben került sor. Ekkor tíz író kapta meg a négyezer pengős összeget. Az Esti Kurír körkérdésben tudakolta meg, hogy mire fogják költeni a pénzt: Szini Gyula bevallotta, hogy utazni szeretne rajta, mivel az utazás nála „olyan létfeltétellé vált, mint másnál például az evés”. Osvát Ernő, a Nyugat szerkesztője szerint a Baumgarten-díj „nem utazásra való, hanem elemózsiára”. Tersánszky Józsi Jenő úgy vélte, dolgozni fog, „mintha mi sem történt volna”, Juhász Gyula pedig „intim önéletrajzot akar írni”.

A korabeli sajtót élénken foglalkoztatta, mire fogják költeni az írók a legrangosabb irodalmi díj összegét
Fotó: Arcanum adatbázis / Színházi Élet, 1932

A Baumgarten-díj kiosztását minden évben nagy várakozás előzte meg. A díjazottak között többségben vannak azoknak a nevei, akiket napjainkban is a magyar irodalom legjelentősebb képviselőiként tartunk számon. Megkapta az elismerést (többek között) Krúdy Gyula, Füst Milán, Karinthy Frigyes, Szerb Antal és Weöres Sándor; de olyan, ma már kevéssé ismert írókat is díjaztak, mint Kolozsvári Grandpierre Emil, Illés Endre, Berde Mária vagy Gulyás Pál. 

Egyvalaki azonban nem nyerte el a díjat, bár nagy szüksége lett volna rá: József Attila.

Emiatt később is sokan nehezteltek Babitsra, azt állítva, hogy nem ismerte fel időben József Attila költői nagyságát.

Irodalmi harcok

Babits és József Attila kapcsolata valóban nem volt felhőtlen. 1929-ben, amikor megjelent József Attila harmadik kötete, a Nincsen apám, sem anyám, hiába várta az elismerő kritikát a Nyugat hasábjain: csak Németh László írt róla, meglehetősen fanyalgón. József Attila azonban elsősorban mégsem rá volt dühös, hanem a főszerkesztő Babitsra, aki éppen abban az évben vált a „magyar irodalom pápájává” a Baumgarten-alapítvány főkurátoraként. A következő évben vitriolos kritikát írt Babits verseskötetéről (Az istenek halnak, az ember él), olyan kijelentésekre ragadtatva magát, mint például hogy idősebb pályatársa

Idézőjel ikon

„két marékkal tömi belénk a zagyvaságot”.

Innentől kezdve sokszor üzengettek egymásnak, versben vagy kritikák útján, s bár Babits később beválogatta József Attila két versét is egy antológiába, és Kosztolányi javaslatára 1935-ben felkerült a neve a díj várományosainak listájára, egy szerencsétlen véletlen folytán csak a Baumgarten „kisdíját”, az ezerpengős jutalmat kaphatta meg. Történt ugyanis, hogy Babitscsal való kapcsolata rendezéseként 1935. november 25-i számában József Attila megjelentette az Én nem tudtam című verset, amelyet „Babits Mihálynak hódolattal” ajánlott. Babits ekkor kihúzta József Attila nevét a lehetséges díjazottak közül: el akarta kerülni annak a látszatát, hogy csak az kaphatja meg a díjat, aki neki behódol. Végül csak halála után, 1938-ban ítélték József Attilának a nagydíjat.

„Nem vagyok harmadrendű költő!”

Akadtak olyanok is, akik, bár díjazták volna őket, elutasították a lehetőséget. Így például Fodor József, aki „Nem vagyok harmadrendű költő!” felkiáltással utasította el a neki felajánlott ezer pengőt. Egy ízben Kassák Lajos kapcsán is vita támadt: az író 1936-ban Egy ember élete című önéletrajzi regényéért kapta volna meg az elismerést, de a kultuszminiszter Hóman Bálint (akinek vétójoga volt a kuratóriumban) úgy vélte, hogy Kassák regénye „a magyar állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló izgatás”, ráadásul nemzetgyalázás vádjával bírósági per is zajlott ellene.

A Színházi Élet karikatúrája a visszautasított Baumgarten-díjról
Fotó: Arcanum adatbázis / Színházi Élet, 1936

Szabó Magda nem szolgálta a szocialista társadalom építését

Babits 1941-ben bekövetkezett halála után Schöpflin Aladár lett a Baumgarten-kuratórium elnöke. 1945-ben, Budapest ostroma idején az alapítványnak helyet adó Sas utcai épület bombatalálatot kapott, a háború után a pengő elértéktelenedett, s 1949-ben a kommunista hatalom is jelezte beleszólását a díjazottak névsorába: annak ellenére húzták ki például Szabó Magda nevét (arra hivatkozva, hogy „költészete nem szolgálja a szocialista társadalom építését”), hogy az írónő már megkapta a hivatalos értesítést a díjazásról. (Révai József, a magyar kulturális élet teljhatalmú irányítója beírta viszont a rendszerhez lojális későbbi Hazafias Népfront-alelnök, Szabó Pál nevét.)

A Baumgarten-bérház (Budapest, Sas utca 1.) homlokzata napjainkban
Fotó: Wikimedia Commons

Schöpflin Aladár halálát (1950) követően a Baumgarten-alapítványt megszüntették – a kommunista kultúrpolitika immár kispolgári csökevénynek bélyegezte a Baumgarten-díjat. Helyét a József Attila-díj vette át, amellyel a pártkatonák mellett többnyire a magyar irodalom legjelentősebb alkotóit is sikerült jutalmazni. A rendszerváltás után Baumgarten Artúr (a díjat alapító Ferenc unokaöccse) megpróbálta feléleszteni a hagyományt, levelet küldött Antall Józsefnek ez ügyben, de választ nem kapott. 2019 óta, Kukorelly Endre javaslata nyomán a Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület ismét minden évben átadja a Baumgarten-emlékdíjat, amelynek összege immár magánszemélyek adományaiból áll össze. (Borítókép: Fortepan / Németh László Társaság)

Ha szívesen olvasnál még az ötvenes évek kultúrpolitikájáról, ezt a cikket ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.