Arany János még a legszerelmesebb versében is „pályatársának” nevezte feleségét, önmagára pedig Ercsey Julianna „hív barátja”-ként utalt.
Ady és Kosztolányi soha nem kedvelték egymást: Ady lesújtó kritikát írt költőtársa első verseskötetéről, Kosztolányi pedig 1929-ben támadta meg az akkor tíz éve halott Adyt.
Szerb Antal, a magyar irodalom egyik legnagyobb tudású és máig egyik legnépszerűbb alkotója még 43 éves sem volt, amikor a balfi kényszermunkatáborban nyilas suhancok halálra verték.
Gyulai Pál, a 19. század szigorú és mindenható kritikusa nem szívelte a női irodalmat. Petőfi munkásságának első méltatóját megigézte a költő özvegye, de miután Szendrey Júlia máshoz ment feleségül, Gyulai „csekély tehetséggel bíró beszélyírónőnek” nevezte – és feleségül vette Júlia húgát.
Vörösmarty Mihály 41 évesen ismerte meg a 16 éves Csajághy Laurát. Hamar szerelemre gyulladt iránta, és bár Laura sohasem szerette viszont, feleségül ment hozzá.
A középiskolai irodalomórákon jelentős mennyiségű időt töltöttünk különböző művek elemzésével, amelynek keretében mindig meg kellett határozni a szóban forgó alkotás műfaját is. Irodalmi alapkvízünkben most arra vagyunk kíváncsiak, mennyire emlékszel a tananyagra.
Szerelemféltésből vívott pisztolypárbajt a magyar író: ellenfele az asszony férje volt. A megmérettetésnek a nagykovácsi rét, az irodalmárnak később a a börtön adott helyet.
Rejtő Jenő rövid élete során volt tapétázósegéd, filmstatiszta, cirkuszszolga, lóápoló és cementgyári munkás. A legnépszerűbb magyar író halálához egy rosszindulatú újságcikk vezetett: a nyilas lapban megjelenő írás után három hónappal Rejtő már halott volt.
Ady Endre rengeteg nőt szeretett, ám házasságot eggyel kötött csak. Boncza Berta, azaz Csinszka előtt volt másik jegyese is. Dénes Zsófia anyja akadályozta meg, hogy ő és a költő egy pár legyenek.
Az egyik legférfiasabbnak tartott író, Ernest Hemingway négyszer nősült. Szoknyabolond volt? Ihletet keresett? Kihasználta a nőket? Ki tudja. Egyik barátja szerint mindenesetre Hemingwaynek minden nagy regénye megírásához szüksége volt egy újabb szerelemre.
Egyetlen mondatot idézünk csak – vajon tudod, melyik magyar regényben szerepelt?
Ezt senki nem mondta! – Ott Anna podcastjét a szülőségről már ismerheted, de ha nem csak hallgatnád, hanem olvasnád is, most már azt is megteheted. Megjelent az azonos címet viselő bookazine, melyben irodalom, pszichológia és sorssztorik mutatják be a szülőség (ezer) valódi arcát.
