Interjú 2 - Dívány

Sokszor szorongunk írás közben, félünk a hibáktól, kerülgetjük a bizonytalan szavakat – miközben talán túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a helyesírásnak. De vajon tényleg romlik-e a nyelvhasználatunk az online térben? Létezik-e rossz helyesírás, és mennyire jogos, ha azt társadalmi mérceként használjuk? Minderről Mártonfi Attila nyelvész-informatikust, az Osiris Helyesírás egyik szerzőjét kérdeztük, akivel többek között a sokak számára bűnnek számító „de viszont”-ról és arról is beszélgettünk, hogy miért ártalmas az, ha a nyelvből bunkósbotot csinálunk. Interjú.

A magyar kultúra napján Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja egy, az Indexnek adott életútinterjúban beszélt a veszteségek feldolgozhatóságáról, az irodalmi és társadalmi változásokról, valamint a család személyiségformáló szerepéről.

Szonday Szandra ritka betegsége, a Marfan-szindróma miatt a nap minden órájában légzéstámogató gépre szorul, ez pedig alapjaiban változtatta meg azt, ahogy él. Ez sem törheti le lelkesedését: voltak komoly hullámvölgyei is, de mindig talpra állt. Adj arcot! sorozatunk friss interjújában őszintén beszél betegségéről.

A hír igaz – és mégsem. Zacher Gábor valóban nyugdíjas lett, de ugyanúgy vonul a mentőkkel és dolgozik kórházban is. Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom címmel megjelent könyvében ebből az apropóból is visszatekint mentős pályafutására.

A cukorbetegségről rengeteg szó esik, ezzel szemben hihetetlenül keveset tudunk róla valójában. Adj Arcot sorozatunk vendége segít tisztábban látni.

Történetek, amelyek gyógyítanak: régóta ismert a tény, miszerint a mesékre szükségünk van azért, hogy megértsük a világot, saját érzéseinket, azokat a helyzeteket, melyeket belülről megélni nehéz – főként akkor, amikor először szembesül velük valaki. A mesék világa ugyanakkor sok segítséget ad a gyerekeknek a mindennapokhoz.

A Hét Mesterlövésze egy filmes tematikájú rádióműsor volt, amely 2009 és 2011 között hetente kétszer jelentkezett Puzsér Róbert műsorvezetésével az azóta megszűnt és újralétesült radiocafén. A műsor nyomán kétkötetes filmajánló könyv született, most pedig megjelent a sorozatokra fókuszáló új kiadvány, A Hét Mesterlövésze – A 25 legjobb sorozat.

Okostelefon, tablet, YouTube, TikTok – ma már sok gyerek kezébe kerül saját készülék, mielőtt még megtanulna olvasni. A szülők gyakran jó szándékkal nyújtják át az eszközt, hogy lekössék vagy megnyugtassák a kicsit, de ezzel épp a fejlődésük legfontosabb szakaszát gyengíthetik.

A lupus, pontosabban a szisztémás lupus jól kontrollálható, de egyelőre nem gyógyítható betegség. Tünetei és gyógyszerezése azonban rengeteg kellemetlen pillanattal keserítik a betegek mindennapjait. Adj arcot! interjúsorozatunk legújabb részében azt mutatjuk be, mivel jár a lupus.

A női test ritmusos, folyamatosan változó rendszer, mégis sokan próbálunk tőle függetlenül élni, dolgozni, edzeni vagy étkezni. Pedig ha megértjük a ciklusunk működését, nemcsak könnyebben tudjuk elfogadni a változásokat, hanem együtt is tudunk működni velük.

Ezt senki nem mondta! – Ott Anna podcastjét a szülőségről már ismerheted, de ha nem csak hallgatnád, hanem olvasnád is, most már azt is megteheted. Megjelent az azonos címet viselő bookazine, melyben irodalom, pszichológia és sorssztorik mutatják be a szülőség (ezer) valódi arcát.

Gyakran próbáljuk statisztikai adatokból elképzelni, milyen is lehet egy javítóintézet, amelyből egyébként Magyarországon több is van – Aszódon, Debrecenben, Esztergomban, Budapesten és Nagykanizsán. Az ide bekerülő gyerekek életét, mindennapjait és sorsát azonban nem lehet számok közé szorítani, hiszen történeteik nemcsak a bűnről, hanem sok küzdelemről, reményről és a változás lehetőségéről is szólnak. De hogyan látja őket, az útjukat és a helyüket a világban egy tulajdonképpen velük élő intézményvezető? Többek között erről is kérdeztük Juhász Péter Pált, a Budapesti Javítóintézet igazgatóját.