Űrruhája az öltönye mellett lóg a szekrényben, hisz kétnaponta viseli, már hozzászokott, hogy szinte nap mint nap interjúkat ad, de a példaképszereppel még birkózik: videóinterjú Kapu Tiborral.
A budapesti gettóban próbál túlélni egy anya két lányával és édesanyjával, miközben a család feje munkaszolgálatban robotol: Berkesi Zsuzsa Vigyél fánkot Gyurikának című regénye a vészkorszakba kalauzol. Interjú.
Nemes Jeles László filmje, az Árva október 23-án kerül a magyar mozikba: a női főszerepet Waskovics Andrea alakítja, akit a film sajtóvetítése után kérdezhettünk.
Adj arcot! interjúsorozatunkban egyéni sorstörténeteken keresztül mutatunk be betegségeket: a második rész egy ritka kór, a Guillain–Barré-szindróma pusztítását mutatja be. A betegség hatására immunrendszerünk saját sejtjeinket támadja meg, egész pontosan a perifériás idegeket, így előidézve a bénulást. Horváth Hella évek óta küzd azzal a pusztítással, amit szervezetében a szindróma végrehajtott.
Október elseje a mellrák elleni küzdelem világnapja: ma indítja útjára a Dívány új, Adj arcot! címet viselő interjúsorozatát, melynek első részében Prosinger Lívia beszél mellrák-diagnózisáról.
Nemrégiben jelent meg Légrádi Gergely nyolcadik könyve, az Éppen annyi című novelláskötet. A civilben jogászként dolgozó íróval többek között apaságról, veszteségről, segítőkről és a magányról mint kortünetről beszélgettünk.
Társadalmilag elhallgatott, nagyon fontos témáról szól Fabricius Gábor regénye: a Merre vagyok arccal előre egy kapcsolati erőszak regénye. Az áldozat nem nő, hanem férfi, Fáy Ábris története pedig sokakat ébreszthet rá arra, hogy a mindennapi abúzusok közepette folytatott életet nem kell elfogadnia.
Szacsvay László élete történeteiből Féltem, amíg éltem címmel született könyv. A Nemzet Színésze, számtalan nagy sikerű film és tévéjáték szereplője őszintén, szépítgetés nélkül mesél gyermekkoráról, a Nemzetiben és a Katonában töltött éveiről, feleleveníti a hajdani pályatársaival kapcsolatos színházi anekdotákat és magánéletének fontosabb, olykor fájdalmasabb pillanatait is. A történeteket régi barátja, Vajda Katalin formálta könyvvé: ahogyan „Szacsy” interjúnkban fogalmazott, „Kati varázsolta frizurává az én kócos gondolataimat.”
Teljesen parttalan, meddő viták terepévé válik a közösségi média politikai témákban, mégis tömegek vesznek részt ezekben a diskurzusokban. Miért éri meg a gyakran sárdobálásba forduló vitákba belemenni? Erre kerestük a választ.
Az őszi–téli betegséghullám idején sok ember az „immunerősítő” csodaszerekhez fordulna, pedig ilyen valójában nem létezik. Az immunrendszert nem erősíteni, hanem támogatni és harmonizálni lehet, méghozzá elsősorban életmóddal, természetes táplálékkal, pihenéssel és odafigyeléssel, nem pedig drága kapszulákkal. Lengyel Boglárka gyermekorvossal beszélgettünk a témában.
Sokan azt gondolják, hogy ha valaki megtanulja a betűket, akkor már olvasni is tud. A valóság azonban az, hogy a szövegértés jóval összetettebb folyamat – és nemcsak a gyerekek, hanem sok tizenéves, sőt felnőtt is komoly nehézségekkel küzd ezen a téren.
Hogyan lett hetvenezer kínai papucsból régiségbolt? Miért nem érdekli a régiségkereskedőt az eladás? Mennyit ér egy régi szódásüveg, és ki veszi meg félmillióért? Ószeres Fricivel beszélgettünk.
