Megsimogattam volna a filmbéli fiamat, de nem volt szabad – interjú Waskovics Andreával az Árva női főszerepéről

Olvasási idő kb. 5 perc

Nemes Jeles László filmje, az Árva október 23-án kerül a magyar mozikba: a női főszerepet Waskovics Andrea alakítja, akit a film sajtóvetítése után kérdezhettünk.

A 33 éves Junior Prima díjas színésznőt a Vígszínházból, az Aranyélet tévésorozatból és több sikeres magyar filmből is ismerhetjük. Az Árvában a főszereplő Andor édesanyját, Klárát alakítja, aki férjét a lágerekben veszítette el. Az 1957 áprilisában játszódó történetben a csonka családban megjelenik egy férfi, aki azt állítja: ő a fiú apja. Ezt Andor nem akarja elfogadni, kétségbeesésében pedig semmitől nem riad vissza, hogy eltávolítsa őt az életükből. Az Árva, melyben a rendező saját édesapjának személyes történetét dolgozta fel, a színésznőt is megrendítette. Forgatásról, streamingről és identitásról beszélgettünk Waskovics Andreával.

Október 23-án lesz a film magyar bemutatója, ami az akkor eseményekhez köthetné az Árvát, de valójában nem ötvenhatos filmről van szó. Szerinted mi az Árva legfontosabb témája?

Maga az árvaság: az, hogy pontosan ki is árva. Számomra, mivel Klárát játszom, a fő téma az anya-fia viszony, ez a furcsa, ambivalens kapcsolódás, az, ahogyan a traumákat hordozzuk magunkkal.

Waskovics Andrea filmbéli fiával, a Barabás Bojtorján alakította Andorral

Van egy anya, aki gondoskodik a gyermekéről, de mégis valami elemi dolog hiányzik a kapcsolatukból. 

Nem véletlenül, hiszen egy múltbéli traumából született a fia, akinek a léte mindennap emlékezteti őt erre az eseményre.

Ettől nem lehet szabadulni, mindennap szembe találja magát vele. Én ezen dolgoztam a legtöbbet.

Hogyan készültél erre az ambivalens anyaszerepre?

Nemes László sokat segített, adott könyvet, naplórészleteket, fotókat, sokat beszéltük erről.

Waskovics Andrea lenti videónkban arról beszél, hogyan érez azzal kapcsolatosan, hogy Magyarország az Árvát jelöli Oscarra. 

 A saját családi történetükhöz kapcsolódó fotókat adott?

Igen. Nekem az segített nagyon sokat, amikor elkezdtem próbálni, Bojtival (Barabás Bojtorján, a film gyermek-főszereplője – a szerk.) beleálltunk ezekbe a szituációkba.

Idézőjel ikon

Volt, hogy én is odanyúltam volna hozzá, megsimogattam volna, de éppen ezt nem volt szabad.

A sajtótájékoztatón a rendező említette, hogy még az ötvenes évekre jellemző beszédstílust is elsajátítottad…

László azt mondta, hogy nézzem meg a Szegénylegényeket. Láttam már, de megnéztem újra és kifejezetten a beszédre figyeltem. Akkoriban lassabban beszéltek az emberek, ezt aztán forgatás közben a jelenetek is hozták magukkal. Egy hajszálnyi különbséget jelent csak ez, de szerintem érezhető.

Az interjúból kiderül, hogy Waskovics Andrea számára időnként nehéz feladat is volt az Árva
Fotó: Szilagyi_Lenke

A film középpontjában az identitás áll, a kérdés, hogy mi határozza meg lényünket igazán: a gének, az érzések vagy valami egész más. Számodra mit jelent az identitás?

Nagyon meghatározó szerintem. Klára szempontjából én azt vizsgáltam, hogy a múltbéli traumák, amelyeket hordozunk magunkkal, mire képesek. 

Nem kellene ítélkezünk egymás fölött, mert nem tudhatjuk, hogy kinek mi történt a múltjában, milyen traumákat hordoz, miket hallgat el, miért rejti el az érzéseit, miért viselkedik úgy ahogy.

Klára sem beszél a problémájáról, egyáltalán nem artikulálja azt, az érzéseit sem mutatja ki, inkább magába rejti,

Ez eléggé meghatározó jelenség tud lenni egy családban. Csak fejtegetés, de lehet, hogy Klára pont ilyen körülmények közt nevelkedett maga is, hasonló volt a viszonya az édesanyjával.

A transzgenerációs traumák is épp ilyesmiről szólnak…

Igen, és 1945-ben vagy 1956-ban is van sok ilyen történet. Számomra nagyon érdekes volt az, hogy milyen erőteljesen érintett meg a film forgatása. Ahogyan a mai napig amikor meghallok egy repülőt, összerezzenek, úgy forgatás közben is voltak furcsa érzéseim. Voltak jelenetek, amelyekben mentem a fiammal az utcán: ezek furcsa érzéseket hívtak elő bennem. Szerintem ez nem lehet véletlen, van valami a hátterében.

Waskovics Andrea Barabás Bojtorjánnal és Grégory Gadebois-val a Velencei Filmfesztiválon
Fotó: The Film Agency/Kurt Krieger

Nemes László rendező és Erdély Mátyás operatőr párosa nagyon összeszokott: forgatás közben éreztétek, hogy a közös univerzumukban minden a helyén van?

Ez érezhető volt, igen. Biztonságban éreztem magam végig a forgatás alatt, jó volt őket látni, ahogy viccelődnek, vagy azt, hogy mekkora bizalommal vannak egymás iránt s mennyire értik egymást.

Hol helyezed el karrieredben az Árvát?

Engem eredetileg másik szerepre néztek meg, de a casting folyamán végig az volt bennem, hogy édes Istenem, annyira szeretnék ezzel a stábbal együtt dolgozni, olyan csodálatos lenne!

Idézőjel ikon

Éreztem, hogy ez egy nagyon jó munka lesz.

Amikor megkaptam, rettenetesen boldog voltam. A forgatás is csodás volt. Inspiráló volt az egész, ahogyan László instruált, az a professzionalizmus, ami körbevett minket.

A színház és a film hogyan fér meg egymással az életedben?

Nagyon szeretek forgatni, de Magyarországon ez nem egyszerű. Az Árvában férfi főszerepet alakító Grégory Gadebois-nak nagyon furcsa volt, hogy én miért nem csak filmszínész vagyok. Mondtam, hogy mert itthon nincs, nem lehet ilyen.

Nagyon örülök annak, hogyha forgathatok, az szerintem ajándék a színész életében.

Talán az lenne ideális, ha lenne egy hét szünetem a forgatások befejezése és az színházi évad kezdete közt.

Nemes László korábban nyilatkozta, hogy a streamingszolgáltatók megnehezítik az ehhez hasonló filmek elkészítését. Te hogyan látod ezt?

Én is szoktam nézni streaminget, mindenki néz, és igazából van, hogy ez esik jól az embernek. A valós művészi értéket azonban az olyan filmek jelentik nekem, mint például az Árva. Igaz, a mai világban az emberek 80 százaléka nem azt tartja, értéknek, amit én… Elfogadom, csak néha elszomorodom ettől. Nem biztos, hogy kíváncsiak a mélységre, elég a felszínesebb, a könnyebben eladható.

Az Árva valóban nem egy könnyed film. Megjelenik a kapcsolati erőszak is a vásznon, Klára sok szörnyű dolgon megy át. Neked színészként mi volt a szerepben a legnehezebb?

A családon belüli erőszak sajnos ma is nagyon aktuális.

Idézőjel ikon

Ha valaki áldozatszerepben nő fel, számára ez lesz a normális, ez jelenti a szeretetet.

Ennek a függőségi viszonynak az ábrázolása nagyon megrázó élmény volt számomra. A jeleneteimet nem volt könnyű felvenni, és megnézni sem.

Mikor láttad először egyben a filmet?

A Velencei Filmfesztiválon.

Álommunka volt számára a forgatás
Fotó: Szilagyi_Lenke

Milyen érzés volt?

Nagyon-nagyon izgultam, vártam, hogy végre lássam. Meghatott, megérintett, az volt csak a furcsa, hogy utána fel kellett állni a tapshoz. Először néztem úgy egy filmet, amelyben benne vagyok, hogy nem magamat figyelem, hanem hat rám az egész.

Maga a fesztivál milyen élmény volt?

Nagyon új élmény, és izgalmas volt látni, hogy külföldön a színésznők mennyire más pozícióban vannak. Még nem találkoztam eddig szemtől szembe azzal, hogy mennyire más világ ez – nagyon kiváltságos helyzetben voltam ott két napig.

Waskovics Andrea a Lepattanó című filmben is szerepelt Patrick Duffy oldalán:a Dallas sztárjával készült interjúnkat is ajánljuk!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?