árva - Dívány

Egészen a 20. század elejéig mostoha sors jutott az árván maradt vagy nem kívánt gyerekeknek: legjobb esetben is zsúfolt árva- vagy lelencházakban helyezték el őket. Későbbi életük folyamán szinte lehetetlennek bizonyult számukra a „normális” élet: akik életben maradtak, gyakran az utcán tengették napjaikat, vagy bűnözőkké váltak.

Nemes Jeles László filmje, az Árva október 23-án kerül a magyar mozikba: a női főszerepet Waskovics Andrea alakítja, akit a film sajtóvetítése után kérdezhettünk.

Két hét múlva kerül a magyar mozikba az Árva, mely Magyarország nevezése az Oscar-díjra: rendezője Nemes Lászlóként jegyzi az alkotást, és ez messze nem véletlen.

Az egész 20. századra jellemző elnyomást akarta ábrázolni filmjeivel Nemes Jeles László Oscar-díjas rendező, aki az Indexnek adott interjújában beszélt arról, hogy most debütáló filmjét miért tartja fontosnak megversenyeztetni a Velencei Filmfesztiválon.

A 19. századi Svédországban sem volt könnyű nőként boldogulni, Amalia Erikssonnak azonban sikerült. Olyannyira, hogy ő lett az ország első női vállalkozója, aki egy csíkos cukorka feltalálásával egész Svédország számára hagyott maradandó emléket. A híres édességet máig gyártják – annak ellenére, hogy Amalia sosem fedte fel receptje titkát.

Rudyard Kipling klasszikusa, A dzsungel könyve – és a belőle készült számtalan filmes adaptáció – generációknak nyújtott izgalmas szórakozást, kevesen tudják azonban, hogy a farkasok által nevelt fiú, Maugli történetét valós eset ihlette. Az 1860-as években vadászok leltek rá az indiai dzsungelben egy kisfiúra, aki nyers húst evett, négy lábon járt, és korábban sohasem találkozott más emberekkel.

Tizenegy éve hunyt el az a római katolikus pap, aki egész életét az árva gyerekek megsegítésére tette fel – a Regőczi István emlékét őrző alapítvány a koronavírus miatt elárvult magyar gyerekeken segít.

A második világháború során olyan sok civil és katona vesztette életét, hogy rengeteg gyermek elárvult. Akit nem tudtak rokonoknál elhelyezni, bizony árvaházakban kötöttek ki.

A brooklyni Guy Bryant eleve a gyermekvédelemben dolgozott, de egy ponton nem akármire szánta el magát: megnyitotta az otthonát olyan, zaklatott életet élő tinédzserek előtt, akiknek nem volt hol lakniuk.

Lena Küchler-Silberman nevét nagyon kevesen ismerik. Elméletileg csak egy lengyel nő volt a sok közül a második világháború során. Gyakorlatilag azonban száz zsidó gyerek köszönheti neki az életét.

Embergyereket örökbe fogadni nem olyan egyszerű. Egy sor procedúrán kell átesnie annak, aki így szeretne szülővé válni, ráadásul az utóbbi években jó pár jelentkezőtől a lehetőséget is elvették. A természet szerencsére nem ilyen válogatós.

A két fiú is árva, a 2004-es cunamiban vesztették el a szüleiket. Most céget alapítottak és a profit 10%-át hozzájuk hasonló gyerekeknek ajánlják fel.