Nemes Jeles László: Az elnyomást akartam ábrázolni

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az egész 20. századra jellemző elnyomást akarta ábrázolni filmjeivel Nemes Jeles László Oscar-díjas rendező, aki az Indexnek adott interjújában beszélt arról, hogy most debütáló filmjét miért tartja fontosnak megversenyeztetni a Velencei Filmfesztiválon.

„A nagy történetek, mítoszok újra- és újramesélése olyan fontos része az emberi életnek, mint a víz. Ha a nagy történetek nincsenek elmesélve, akkor az emberiség kihal” – mondta Nemes Jeles László, akinek új filmje, az Árva szerepel a velencei filmfesztivál versenyprogramjában.

Filmfesztiválon Nemes Jeles László új filmje

Az Oscar-díjas rendező szerint a hamarosan debütáló filmet, valamint a 2015-ben bemutatott Saul fiát és a 2018-as Napszálltát annak ellenére lehet egységként kezelni, hogy nem tudatos trilógiát akart ezzel felépíteni. 

Nemes Jeles László Oscar-díjas filmrendező
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A közös mindegyikben azonban az, hogy a magyar történelem kritikus pontjával foglalkozik: az első világháború előttről, a holokausztról, most pedig az ’56-os forradalom utáni időszakról szól.

Láttatni akarta az egyéni sorsot a rendező

Mint azt a rendező elárulta, történeteiben a 20. századot végigkísérő elnyomást akarta ábrázolni, valamint azt, hogyan a történelemben hogyan jelenik meg az egyéni sors, hogyan találja meg az ember a helyét egy ilyen közegben,

Idézőjel ikon

miként tudja megfejteni a kor üzeneteit és mi marad számára a szabadságból.

Noha a filmrendező szűkszavúan nyilatkozott az Árváról, annyit elárult, hogy az apja története adta az inspirációt, a film azonban fikció. Hozzátette azonban, hogy

ő készítette, mélyen benne van, de a film túlnő a családi történeten.

Nemes Jeles László az Indexnek adott interjújában új filmje mellett őszintén mesélt arról is, miért gondolja azt, hogy a film teljesen másodlagos lett, ahogyan elárulta azt is, miben kellene változnia a magyar filmes társadalomnak, és arról is beszélt, mit tart a magyar társadalom legnagyobb traumájának.  

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.