rendező - Dívány

Herendi Gábor Futni mentem című filmje több mint 740 000 mozinézőt vonzott, és a Netflix adatai alapján is minden korábbi magyar produkciót felülmúlt, ezzel a rendszerváltás utáni időszak egyik legnézettebb hazai filmje lett. Ilyen előzmények után érthetően nagy figyelem kíséri új munkáját, a Szenvedélyes nőket, amelyről videós interjúnkban beszélgettünk a rendezővel. A Szenvedélyes nők alapvetően „női film” – ahogy Herendi Gábor fogalmaz –, ezért különösen kíváncsi arra, hogyan reagál majd rá a közönség.

Az egész 20. századra jellemző elnyomást akarta ábrázolni filmjeivel Nemes Jeles László Oscar-díjas rendező, aki az Indexnek adott interjújában beszélt arról, hogy most debütáló filmjét miért tartja fontosnak megversenyeztetni a Velencei Filmfesztiválon.

Már nemcsak játszik, musicalt is rendez Ember Márk; a darabra pedig egy nap alatt elkeltek a jegyek. Annak ellenére, hogy jelenleg ő az egyik legtöbbet foglalkoztatott színész hazánkban, egyáltalán nem gondolja úgy, hogy az áprilisban debütáló zenés darab sikere az ő népszerűségének köszönhető.

Életed hétvégéje címmel mutatják be április 12-én a Thália Színházban azt a mini musicalt, amit Ember Márk rendez. Az előadás a Kultkikötő, az Összpróba Alapítvány és a Thália Színház koprodukciójaként valósul meg, ami garancia a magas színvonalú színházi élményre.

Egyértelműen az Anora lett az idén 97. alkalommal megrendezett Oscar-gála nyertese. Az amerikai romantikus vígjáték-dráma a hat jelölésből ötöt megnyert.

Frederico Fellini és Giulietta Masina egymás nélkül sem élni, sem alkotni nem tudtak. Az olasz filmrendező és forgatókönyvíró múzsaként tekintett feleségére, házasságuknak még Fellini szeretői sem tudtak véget vetni.

Leni Riefenstahlra a legtöbben tényleg csak úgy gondolunk, mint Adolf Hitler birodalmi filmrendezőjére – pedig eszünkbe juthatna az is, hogy ő volt az első olyan filmes, aki nőként, mindenféle rendezői múlt nélkül, minimális költségvetésből megvalósította álmát, megrendezte A kék fényt – és közben elcsavarta Balázs Béla fejét.

Sokadik interjúján van túl, amire el tudom kapni legújabb rendezése, az El a kezekkel a Papámtól! sajtóvetítése után, mégis csillogó szemekkel, töretlen lelkesedéssel tud mesélni a Díványnak. Ahogy mondja, ezt a napot várta. Filmje az első magyar családi mozifilm, ami talán a legjobbkor jött ki, hiszen ha valamikor, most aztán igazán szükségünk van a varázslatra, még ha csak másfél óra erejéig is. Rendezésről, flow-ról, humorról és a töltekezésről is beszélgettünk Dobó Katával.

Talán nincs olyan művész, aki ne vágyna nemzetközi sikerre, a valódi hírnév azonban keveseknek adatik meg. Közéjük tartozik Balázs Zoltán színész-rendező.

A világ egyik legzártabb, legdiktatórikusabb országáról, Észak-Koreáról nem igazán a filmművészet jut eszünkbe – ezen a tényen kívánt változtatni a kommunista nemzet mozimániás későbbi vezetője, Kim Dzsongil, aki elraboltatott egy dél-koreai rendezőt és színésznő kedvesét, majd kényszerítette őket, hogy sikeres filmeket készítsenek számára.

„Buta, lányos cselekedetnek tűnik, de megpróbálhatja, ha akarja” – vágták Alice Guy-Blaché fejéhez, amikor kijelentette, hogy filmet szeretne rendezni. Ami ezek után jött, arra viszont nem számított senki.

A filmes világban nem mindig érvényes a „suszter maradjon a kaptafánál” elv: néha színészi előképzettség nélküli civilek ugranak be a nagy sztárok mellé, és tapasztalatlanságuk ellenére meglepően hiteles alakítást nyújtanak a gyöngyvásznon. Összegyűjtöttünk néhány esetet, amely bizonyítja, hogy nem mindig gond, sőt, olykor egészen hasznos tud lenni a civil a pályán.