Árva lány találta fel Svédország híres cukorkáját: tragédiák sora vezetett idáig

Olvasási idő kb. 3 perc

A 19. századi Svédországban sem volt könnyű nőként boldogulni, Amalia Erikssonnak azonban sikerült. Olyannyira, hogy ő lett az ország első női vállalkozója, aki egy csíkos cukorka feltalálásával egész Svédország számára hagyott maradandó emléket. A híres édességet máig gyártják – annak ellenére, hogy Amalia sosem fedte fel receptje titkát.

Amalia Eriksson Svédország egyik legrégebbi városában, Jönköpingben született 1824-ben. Éppen tízéves volt, amikor elveszítette a szobalányként dolgozó édesanyját, Katarina Hagen Andersdottert, valamint a kovács édesapját, Jonas Lundströmöt és öt testvérét egy kolerajárványban. Az elárvult, család nélkül maradt gyermeknek nem maradt más lehetősége, mint egyedül boldogulni.

Amalia Eriksson volt Svédország első női vállalkozója
Fotó: okänt / Wikimedia Commons

Kétszer maradt magára Amalia

1852-ben – anyjához hasonlóan – szobalányként kezdett dolgozni egy jönköpingi földmérőnél, akit követett, miután az három évvel később egy Vättern-tó keleti partján fekvő településre, Grännába költözött. A fiatal nő itt ismerkedett meg későbbi férjével, a szabóként tevékenykedő Anders Erikssonnal, akivel 1857-ben össze is házasodtak. A pár hamarosan családot is alapított, egy évvel később született meg ugyanis lányuk, Ida. Gyermekük érkezése után egy héttel azonban vérhasban meghalt a családfő.

Amelia újra egyedül maradt, de immár nemcsak magáról, hanem kislányáról is gondoskodnia kellett. 

Nőként nehezen lehetett boldogulni a 19. században

Az asszony helyzetét nem könnyítette meg, hogy akkoriban, a 19. századi Svédországban is gyakorlatilag lehetetlen volt a nők számára saját vállalkozást indítani, noha esetenként, különleges körülmények között kaphattak rá engedélyt. Amelia Eriksson azonban megpróbálta, és 1859-ben zöld utat is kapott a városi tanácstól egy borsmentás édességet, bizonyos polkagrist is készítő pékség nyitására.

A polkagris ma már több változatban is ismert
Fotó: Angela Emanuelsson / Getty Images Hungary

Új színt vitt a svéd Gränna életébe

Az ekkor 35 éves özvegy ezzel Svédország első női vállalkozója lett, akinek polkagrisát csakhamar megismerte egész Gränna. A borsmentás rudat a kezdetekben csak hétvégén és ünnepnapokon sütötték, amelyhez a cukrot, az ecetet és a vizet összekeverték, majd felmelegítették. Ezután a tészta egyik részét pirosra festették, a másik felét pedig borsmentaolajjal ízesítették, majd sokáig dagasztották.

Idézőjel ikon

Noha sokáig Amalia volt a polkagris egyedüli gyártója, egy idő után más helyi pékek is elkezdtek a készítésével foglalkozni.

Kezdetben csak Amalia Eriksson gyártotta a svéd édességet, majd mások is elkezdtek foglalkozni vele
Fotó: okänt / Wikimedia Commons

Sosem árulta el az édesség receptjét

A népszerű édességnek köszönhetően Amalia Erikssonnak soha többé nem kellett attól félnie, hogy nem tud gyermekéről gondoskodni. Gazdag nő, mit több, Gränna egyik legfontosabb embere lett, és receptjét sosem árulta el. Amalia 1923-ban, 99 évesen halt meg, munkáját 1945-ig Ida folytatta. Az üzletasszony emlékére 1997-ben szobrot is állítottak a településen, amely máig Gränna szimbóluma, a polkagris pedig az egyik legnépszerűbb svéd ajándéktárgy. 

Amalia halála után édesanyja munkáját lánya, Ida (jobbra) folytatta
Fotó: Unknown author / Wikimedia Commons

Ilyen az első polkagris

Az első polkagrist gyártó üzlet az édesség „szülővárosán” kívül Stockholm óvárosában nyílt meg 2011 nyarán, a Lilla Nygatan 10. szám alatt. A cukorkák egyébként többféle formában, méretben és színben készülnek, de

Idézőjel ikon

a klasszikus változat egy egyenes, borsmenta ízű, piros és fehér színű, csavart mintájú rúd.

A finomság nevében szereplő polka egyébként a jól ismert táncra utal, a cukorkában látható piros mintázat is ezt jelképezi. A szó második felét alkotó gris pedig disznót jelent, amelyet a svéd nyalánkság „születésekor” az édesség kifejezéseként használtak. 

Az eredeti polkagris piros és fehér színű, és rúdban készül
Fotó: Franklin Heijnen / Wikimedia Commons

Rekordok és világbajnokság

Ami pedig az édesség utóéletét, avagy jelenét illeti: amellett, hogy minden év július 25-én megrendezik a polkagris világbajnokságot, e svéd cukorkával kapcsolatban már megannyi rekordot is regisztráltak. A világ leghosszabb polkagrisét 1989-ben csavarták, a rekordbizottság 287,7 méterrel jegyeztette be a Guinness-rekordok Könyvébe. De készült már legmagasabb is az édességből 1993-ban, amely nem kevesebb, mint 8,67 méter volt, a világ legnehezebbjét pedig 2003-ban formálták meg, amely 2158,7 kilogrammot nyomott.

Ha szeretnéd megismerni a mosogatógép feltalálójának történetét is, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért tör rád vasárnap esténként a szorongás

Vasárnap este sokaknál furcsa kettősség jelenik meg: a hétvége még tart, fejben azonban már a hétfő reggel zakatol. Ilyenkor a legkisebb feladat is óriási tehernek tűnhet, és hirtelen úgy érezzük, az egész életünket újra kellene tervezni.

Testem

Ha így írsz, nagyobb az esélyed a demenciára

Egy friss kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a kognitív hanyatlás jele lehet az, ha valakinek változik a kézírása. Ha lassabban formálja a betűket, sokszor megáll, darabossá válik az írása, az utalhat a demencia kezdeti jelenlétére.

Világom

Megremegett a föld is: robbanás volt az USA fölött

Egy meteor robbant fel szombat délután az Egyesült Államok északkeleti része felett. A NASA szerint a tűzgömb Massachusetts északkeleti és New Hampshire délkeleti térsége fölött jelent meg, majd 64 kilométeres magasságban felrobbant.

Testem

Rákot okozhat egy fontos vitamin, ha így szeded

A B12-vitamin a sejtosztódáshoz elengedhetetlenül szükséges. Azonban a nem megfelelően működő sejtek osztódását is serkenti, a kutatók pedig összefüggést látnak a B12-vitamin magas szintje és a daganatos megbetegedések között.

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.