Két hét múlva kerül a magyar mozikba az Árva, mely Magyarország nevezése az Oscar-díjra: rendezője Nemes Lászlóként jegyzi az alkotást, és ez messze nem véletlen.
Két órára a székbe szegez a dráma, amelynek keretét az 1956-os forradalom utáni első május elsejlt megelőző napok adják. A főhős, Andor még a második világháborúban vesztette el édesapját, Hirsch-t, aki sosem jött haza a lágerből. Anyja bujkálva élte túl a világégést,
a 12 éves fiú pedig azóta is mindennap beszél hiányzó szülőjéhez.
Egy nap beállít hozzájuk egy férfi, aki azt állítja magáról – ő Andor apja, ezzel pedig felkavar mindent a fiú és anyja, Klára körül.
A magyar történelem traumatikus időszakában játszódó, Oscarra jelölt film sok olyan kérdést feltevésére buzdítja a nézőt, amelyek ugyanolyan aktuálisak most, a 2020-as években, mint az ötvenes években voltak. Az identitás jelentése és jelentősége, a sérült lélek ambivalens működése, a vágy a családra belemarhat a mai néző lelkébe is. A különlegességében örökérvényű film alkotói budapesti sajtótájékoztatón meséltek az árva születéséről.
A film négyes koprodukcióban, magyar-brit-francia-német háttérrel készült: Kemény Ildikó producer a sajtónak elárulta, hogy sikerült megtartani az egyensúlyt.
Nagyon fontos volt, hogy ne a koprodukció vegye át a kreatív vezetést, László kreatív tervére állt fel ez a csapat
– fogalmazott. Az Árvában az angol és a német fél főként az utómunkában, míg a francia a sminkben, illetve a férfi főszereplő kapcsán nyújtott segítséget. Emellett a forgalmazásban, eladásban, valamint a fesztivál- és Oscar-kampányban segítik a filmet. Itthon október 23-ától lesz forgalmazásban az Árva, 45 város filmszínházai tűzik ekkor műsorukra.
Három hónapjuk volt a szereplőválogatásra
A főszerepet, Hirsch Andor karakterét Barabás Bojtorján kapta egy nagyon feszített tempóban haladó kiválasztási folyamatot követően. Zabezsinszkij Éva casting director és csapata mindössze 3 hónapot kapott arra, hogy megtalálja a történet szívét adó Andort megformáló gyerekszínészt, valamint az anyát, Klárát alakító Waskovics Andreát, és az életükbe belépő férfit megformáló, francia Grégory Gadebois-t.
„Ez rendkívüli helyzet volt, eddig el voltam kényeztetve Lászlónál, minimum egy évbe telt, mire megtaláltunk egy főszereplőt. Mindketten úgy gondoltuk, hogy egy ilyen szerep esetében nagy merítést kell végezni –
amikor Ildikó elárulta, hogy erre három hónap van, lábon kihordtam egy infarktust.
Kiderült, hogy egész más módszerrel kell csinálnunk a dolgot” – fogalmazott. Nagy csapattal Budapesten, vidéken, határon túli magyarok lakta területen és külföldön, egészen messze is keresték a leendő Andort.
Három hónapon át napi 10-14 órákat dolgoztunk, hétvégén is. Közel tízezer gyereket tudtunk megnézni, majd ötszázzal készítettünk próbafelvételt, az összeset látta László is” – foglalta össze a sziszifuszi munka lényegét számokban a casting director. Barabás Bojtorjánt nagyon nagy találatnak érzi. „nem volt seki más, aki a nyomába ért volna.
Ha nemet mond, amikor felkérjük, nagyon nagy bajban lettünk volna.
Andorban olyan energia volt feltétlenül szükséges, amely egyszerre pusztító, elsöprő, de benne van a fájdalom, a vágy, hogy az apját életben tudja tartani a lelkében. Ennek az egészen mély gyermeki szeretetigénye is fontos volt” – fogalmazott. Öt perc alatt érezték, hogy megtalálták Andort személyében.
Fantáziavilágban tud csak anya és fia kapcsolódni
Az édesanya, Klára szerepére azt a színésznőt keresték, aki képes lesz a finom komplexitás megjelenítésére: egy a fiáról gondoskodó, de vele kapcsolódni valahol képtelen anyát. A váratlanul beállító apát alakító Grégory Gadebois-ról azt tartott fontosnak kiemelni Zabezsinszkij Éva, hogy mindössze nyolc éve színész, előtte díszletrakodással foglalkozott, aminek jelentősége van egy egyszerű ember megformálásának szempontjából.
Waskovics Andrea számára az ambivalens anya-fia kapcsolat ábrázolása volt a legnehezebb feladat.
„A gondoskodás megvan, de valami elemi dolog mégis hiányzik ebből a kapcsolatból, ami egy múltbéli traumából fakad, melyre Andor jelenléte mindennap emlékezteti Klárát.
Kitalál egy fiktív múltat, a fiával egy nem létező jelenben él, ezen a fantázián keresztül kapcsolódnak.
A sérülékeny üvegszál, ami kettejük között van, azonnal megreped, amikor berobban az életükbe a fájdalmas valóság, a jelen” – foglalta össze.
Az operatőr ismét Erdély Mátyás, a rendező állandó alkotótársa, akivel lassan 20 éve dolgoznak közösen.
„Ez nagyon segít abban, hogy sok közös referenciapontunk legyen. Ami talán a legfontosabb: nagyon hasonló az ízlésünk. Tudom, hogy ami nekem tetszik, az neki is tetszeni fog.
Nem kell megerőltetni magamat, hogy olyat hozzak létre, ami nekem nem kedves, mert a rendezőnek erre van szüksége:
tudom, hogy minden, amiről úgy érezem, hogy jó, arra ő is ezt fogja mondani” – avatta be a sajtót munkamódszerük és kapcsolatuk esszenciájába az operatőr. „Folyamatos párbeszédben vagyunk, bátorít és biztat arra, hogy merjünk dolgokat kipróbálni, menjünk el olyan irányba, ami eddig nem merült fel. Hihetetlen szabadságom van, bizalommal áll hozzám, ez az ideális munkakapcsolat számomra” – fogalmazott, hozzátéve: szerinte ez az a kapcsolat, amire minden rendező-operatőr párosvágyik.
Nemes László árváját ne a vásznon keresd
„Az árva, aki nem árva, de mindenki elhagyta: ez nekem fontos. Az évek folyamán volt a xcíme Az árva is, volt más is előtte, aztán ez maradt: egy árva szó” – segítette a rendező a filmcím értelmezését. Az Árvában ugyanis a szó szoros értelmében senki sem árva, átvitt értelemben viszont mindenki az-
Elhagyatott, próbál kapcsolódni, szeretni akar, de erre csak a maga módján képes, amivel nem ér el a másik szívéig.
„A fragmentált család nagyon érdekel, minden filmemben van családkeresés. Bármennyire is próbálom eltolni magamtól, mindig ide lyukadok ki” – vallotta meg a rendező. „Ez családi történet, ami nem titok. Kiskorom óta élek ezzel a történettel, tudtam, hogy apám nevet változtatott 13 éves korában. Ez már gyermekkoromban is nagy hatással volt rám, és sorsszerűnek élem meg, hogy ezzel én foglalkozom filmben. Kellett egy generáció távolság, hogy ráláthassak és megtaláljam a távolságot. A filmben benne van a XX. század összes elnyomó rendszere, a sebek” – folytatta. Arról, hogy Nemes Jeles helyett miért Nemesként jegyzi a filmet, az Árva maga mondja el a legtöbbet, de maga a rendező is kitért a kérdésre egy válaszában.
„Apámmal megosztottuk a nevünket, ő elvitte az egyik felét, én a másik felét. Érthető annak, aki látta a filmet, hogy számomra nagy kérdés, milyen nevet viszek tovább.”
A Kádár-korszak mozijairól olvashatsz ebben a cikkünkben!
