Miért érzem magam olyan álmosnak az autózástól?
A hosszabb utakon a sofőrök gyakran tapasztalják, hogy utasaik hirtelen „bebólintanak” mellettük, sőt előfordul, hogy ők maguk is azon kapják magukat, hogy kezdenek elnehezedni a szemeik.
A hosszabb utakon a sofőrök gyakran tapasztalják, hogy utasaik hirtelen „bebólintanak” mellettük, sőt előfordul, hogy ők maguk is azon kapják magukat, hogy kezdenek elnehezedni a szemeik.
Egy spanyol mondás szerint, minél nehezebb idők járnak, annál szebnek kell kinézni és annál jobb képet kell hozzá vágni (a mal tiempo, buena cara).
Gyereket nevelni a legszebb feladat, de ez nem teszi könnyűvé. Attól a perctől fogva, hogy rádöbbentünk, felelősek vagyunk egy új életért, felvettünk egy édes terhet, ami alatt bizony néha rogyadozunk.
Egy hagyományos család életében általában egyszerű munkarend szerint élnek: az apa jár be mindennap dolgozni, gyakran csak este esik haza, az ő vállát nyomja a család eltartásának fő terhe. Az anya pedig vagy otthon van a gyerekkel, vagy szintén dolgozik, kicsit megengedőbb beosztásban, hogy legyen ideje hozni-vinni a kicsit.
A Covid-19 tünetei akár hetekig-hónapokig megmaradhatnak: a fertőzésből kigyógyultak gyakran érzik magukat fáradtnak, levertnek, izom- és ízületi fájdalmak, légzési nehézségek, szédülés és más problémák nehezítik a mindennapi életüket. Mit tehetsz a kellemetlen utóhatások csökkentésének érdekében?
Belegondoltál valaha, hogy egy átlagos napon hány tucat döntést kell meghoznod? Folyamatosan döntünk a munkánk során, amikor utazunk, bevásárolunk, gyereket nevelünk. A mindennapi apró döntések nem mindig tűnnek fel, mégis, ha összeadódnak, jelentős mentális kapacitást vonnak el tőlünk. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy pont a fontos döntésekre nem jut energiánk. Képtelenek vagyunk végiggondolni, mi legyen a párkapcsolatunkkal, a pénzügyi befektetéseinkkel, a hosszú távú céljainkkal.
Sokan a maratont tekintik az amatőr atlétika csúcsának, ám mások számára ez csak a kezdet. Vannak, akik 24 órán keresztül futnak, vagy 100 km-t tesznek meg egyszerre, gyakran lenyűgöző pályákon, miközben kezelik az izmok, a csontok, a hólyagok fáradását, az alváshiányt és a mentális kimerülést. Ők az ultratávfutók, akik úgy tűnik, nem ismernek lehetetlent. Néha azt gondoljuk, külön emberfajt képeznek. Miben hasonlítanak, és miben különböznek tőlünk?
„Személyes felelősségemnek éreztem, hogy a hozzánk érkező felajánlásokat azokkal is megosszam, akik még inkább rászorulnak” – mondja dr. Ficzere Andrea orvos, a Fogjunk össze kezdeményezés megálmodója. Andrea még a járvány elején hozott létre többedmagával egy weboldalt, amelyen keresztül koordinálták az egészségügyi dolgozóknak szánt adományokat. Hova fejlődött a projekt? Milyen sikereket értek el eddig, és hol tartanak most? Mire lenne szüksége azoknak, akik ma is a frontvonalban küzdenek mindannyiunk egészségéért? Interjú a kórházak sokszor láthatatlan, de annál fontosabb munkatársairól, veszteségekről, megerősödésről és a krízis nem várt pozitív hozadékairól.
Nincs is rosszabb annál, mint amikor egy forgolódással töltött, átvirrasztott éjszaka után másnap zombiszerű állapotba kerülsz, és képtelen vagy normálisan funkcionálni.
Pár napig jobban van, aztán hetek után újra visszaesik, majd ugyanez folytatódik heteken át: egyre több koronavírusos beteg panaszkodik arra, hogy bár tüneteik nem annyira súlyosak, hogy kórházi kezelésre szoruljanak, mégsem tudnak meggyógyulni. A Guardian cikke és két hazai beteg segítségével jártunk utána a témának.
A krónikus fáradtság rejtélyes tünetegyüttes, amely világszerte sok millió embert érint, a számuk pedig folyamatosan nő. De vajon hogyan ismerhető fel ez a különös betegség?
Gyakran úgy tűnik, mintha a délutáni szunyókálásnak kétféle lehetséges kimenetele lenne: vagy frissen és üdén ébredsz, vagy olyan kómásnak érzed magad, hogy alig tudsz kikászálódni az ágyból. Nem véletlenül!