Az 1900-as évek elején kitört mexikói forradalomban nem csak férfiak harcoltak egymás ellen. A soldaderáknak nevezett nők olyan bátran küzdöttek, hogy néha még a csatatéren is felülmúlták a férfiakat. Történetüket mégis majdnem elfelejtették.
Ötvenöt évvel a halála után is ismeri mindenki: arcát fiatalok ezrei viselik pólókon, kitűzőkön vagy éppen magukra tetoválva. Hogyan lett a baloldali forradalmárból popkulturális ikon? És ki rejtőzött a bőrgyógyászból lett gerilla, argentinból lett „született” kubai miniszter, majd bolíviai szabadságharcos idealizált alakja mögött? A szabadság elkötelezett harcosa vagy hidegvérű gyilkos?
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb mítoszairól.
Az 1956-os forradalom egyik ikonikussá vált fényképén egy bekötött arcú, vöröskeresztes karszalagot viselő fiatal lány karol át egy dobtáras géppisztollyal a kezében, arcán vagány mosollyal a lencsébe pillantó „pesti srácot”. A pár mögött a felzendült Múzeum körút jellegzetes platánfái láthatóak. A fotó a Paris Match a budapesti eseményekről szóló riportsorozatának nyitóképe lett, később pedig más nyugati lapok is átvették, a rajta szereplő alakok világhírűvé váltak – kilétükre azonban csak fél évszázaddal később derült sor.
Erről talán kevesebb szó esik, de a reformkor nemzeti lelkesedéséből természetesen a nők is aktívan kivették a részüket. Volt, aki fegyverrel harcolt a szabadságharcban, volt, aki megszervezte a magyar hadiápolást, és volt, aki a tragédiát követően minden energiáját a nemzeti emlékezet ébren tartására fordította. Lássuk, mennyire ismered őket? Tudsz válaszolni az alábbi 10 kérdésre?
A forradalmat követő megtorlás időszakában ki lehet-e mondani az igazságot? Ki lehet-e lépni a napfényre ebből a sötétségből egy olyan titokkal, amit az akkori rendszer és társadalom mélyen elítélt? A magyar filmtörténet egyik méltatlanul elfeledett filmje Makk Károly Egymásra nézve című drámája, amely az első hazai film (és az egyetlen rendszerváltás előtti), ami rivaldafényben részesít egy azonos neműek közötti szerelmet, és nem mellesleg elsőként jelenti ki, hogy 1956 forradalom volt.
1956. november 4-én hajnalban a Különleges Hadtest alakulatai bevonultak Budapestre. Előbb a pesti oldalt sikerült a Duna teljes vonalán ellenőrzésük alá vonni, majd Budára átkelve akadálytalanul tudták elfoglalni a főváros különböző pontjait. Az elkövetkező bő egy hétben a hatalom lépésről lépésre törte meg a felkelők ellenállását, a forradalmat pedig nemcsak leverték, de ellenforradalomnak is minősítették, és azonnali megtorló intézkedéseket vezettek be.
1956 – történelem röplapokon címmel ingyenes tartalomszolgáltatással jelentkezik az Országos Széchényi Könyvtár. Az izgalmas adatbázis az 1956-os forradalom és szabadságharc idején keletkezett röplapokból, kiáltványokból és egyéb szöveges plakátokból válogat.
A világban egyre több olyan hely van, ahol elnyomó politikai rendszer működik. Kívülállókban jogosan fogalmazódik meg a kérdés: miért nem lázadnak fel az emberek az elnyomás ellen? Hajlamosak vagyunk egyből ítélkezni azok felett, akik fejet hajtanak egy ilyen rendszerben, pedig legtöbbször nem is tudjuk, hogy mi áll a jelenség hátterében.
Világszerte sok millió nőnek a mai napig küzdenie kell azért, hogy szabadon rendelkezhessen a saját életéről és testéről, részt vehessen a férfiak számára fenntartott tevékenységekben, megfelelő fizetést, tiszteletteljes bánásmódot kapjon a munkahelyén, testi-érzelmi biztonságban tölthesse mindennapjait. A nők sokszor olyan bátor erőt képviselnek, amiben nincs erőszak. Mégis elmennek a falig, ha társadalmi változást akarnak.
Vékony az egyensúly a félelem és a lázadás között, viszont egy szempillantás alatt felborulhat, ha kellő számú ember áll ki a szabadsága mellett. 1956. október 23-án a nép nemet mondott a szovjet megszállásra és nyíltan szembeszállt a sztálinista terrorral. Más önkényuralmi rendszerekben azonban puha vattaként veszi körbe az embereket a közöny, melyet különbékéjük megóvása érdekében növesztenek. Mégis mi kell ahhoz, hogy az emberek megrázzák magukat és elűzzék a diktátorokat?
