boldogság 13 - Dívány

Mindenki boldog akar lenni. Az önsegítő könyvek évek óta töretlen népszerűségnek örvendenek, hiszen a boldogság már nem csak az elit kiváltsága. Nagyjából 50 évvel ezelőtt Warner Wilson pszichológus még azt vallotta, hogy az ember kevésbé lesz boldog, ha tanulatlan és szegény, sőt a boldog embert fiatalnak, egészségesnek, jól képzettnek, extrovertáltnak és optimistának írta le. De mi kell ehhez ma?

„A sürgető vágy, hogy kolostorba vonuljak, egy csütörtöki reggelen tört rám.” Ezzel az izgalmas mondattal veszi kezdetét Érsek Kriszta belső utazása Mörk Leonóra új, Ködkirálynő című regényében. Az elvonulás mozzanata azonban a kinyílás lelki folyamatával társul, a főhős története pedig egy egész nőgeneráció sorsának visszásságait ragadja meg humoros és érzékeny formában.

Nem csak te, mindannyian. Egy friss kutatás eredményei szerint a világ egyáltalán nem boldog hely, legalábbis a benne élő emberek szerint.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon a macskák vagy a kutyák jobbak. Végleges eredmény még mindig nem született, de egy friss tanulmány eredményei szerint azok, akik kutyát tartanak, boldogabbak azoknál, akiket macskájuk vár haza.

Téged is úgy neveltek, hogy különleges vagy? Még mindig vársz arra, hogy ez egy szép napon kiderül, és onnantól kezdve minden más lesz? Ne ess ebbe a csapdába! Ahogyan a napjaid telnek, úgy fog eltelni az életed is. Most egy új kutatás segít, hogyan tedd jelentéstelibbé.

Honnan tudhatom, hogy a párkapcsolatom hosszú távon is boldog lesz? – ez az a kérdés, amivel Gary W. Lewandowski párkapcsolati szakember a leggyakrabban találkozik, és szerinte az emberek nem azokra a szempontokra fókuszálnak, amikre kellene ahhoz, hogy közelebb kerüljenek az igazsághoz.

Hagyományosan március 20-án teszi közzé az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja és a Jobb Veled a Világ alapítvány Magyarország Boldogságtérképét, és nincs ez máshogy 2019-ben sem. A térképet 6770 interneten kitöltött kérdőív alapján készítettek el a kutatók.

A gyereknevelésből általában az apáknak jut a legélvezetesebb rész, a játék a gyerekkel, miközben az anyára hárulnak a mindennapos kötelező teendők, és az ezzel járó mentális teher is. De ha az apák ebből is jobban kivennék a részüket, mindenki boldogabb lenne.

Hogyan okoz örömet a dán hygge? Miért leszünk tudatosabbak, ha magunkévá tesszük a svéd lagomot? Milyen akadályokat segít legyőzni a finn sisu? És egyáltalán, hogyan lehetünk olyan boldogok, mint a skandinávok?

Megesett már veled, hogy elérzékenyültél egy romantikus vígjátékon, aztán kicsit szégyellted mások előtt, hogy így meghatódtál? Előfordult már, hogy hirtelen boldogságot éreztél, amiért a főnök jól kiosztotta a kollégádat, majd bűntudatod lett emiatt? Az érzelmeinkkel kapcsolatos érzelmeinket metaérzelmeknek nevezik a pszichológusok. Mennyire gyakori ez a jelenség, és mit érdemes kezdeni vele?

Sokan kezdenek futni hobbiból, először csupán a szomszédos utcákon vagy parkban kocogás gyanánt, később azonban, ha kitartóak, képességeiket egyre magasabb fokra felfejlesztve már különböző versenyeken mérhetik össze teljesítményüket másokéval. Tudósok szerint utóbbinak nem csupán fizikai egészségünkre van pozitív hatása, de boldogabbá is tesz minket.

Az egész életünkre, a boldogságunkra, az egészségi állapotunkra, sőt az életünk hosszára is hatással van a gyerekkorunk. Akinek nehéz volt a gyerekkora, az nagy terhet visz magával felnőttként is. Rosszak az esélyei. De mindenből van kiút.