Hagyományosan március 20-án teszi közzé az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja és a Jobb Veled a Világ alapítvány Magyarország Boldogságtérképét, és nincs ez máshogy 2019-ben sem. A térképet 6770 interneten kitöltött kérdőív alapján készítettek el a kutatók.
A március 20-án közzétett World Happiness Report 2019-es jelentése szerint Magyarország a 69. helyről tornázta fel magát a 62. helyre a világ országait a boldogságszint alapján rangsoroló listán. A 156 ország rangsorában 2012-ben még a 110., 2013-ban 104., 2016-ban a 91., 2017-ben a 75., 2018-ban a 69. helyen álltunk.
Mi minden derül ki a kutatásból?
A Boldogságtérképről leolvasható, hogy mely régiókban és megyékben milyen mértékben tartják boldognak magukat az emberek. A vizsgálatban 17-89 éves férfiak és nők vettek részt, a felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét, valamint a mentális egészség szintjének felmérésére is.
A vizsgálati adatok lehetőséget adtak a férfiak és a nők, a különböző életkori csoportok, a különböző családi állapotú, az anyagi jólét különböző fokán élő, a különböző iskolai végzettséggel és foglakozással bíró személyek boldogság, élettel való megelégedettség, globális jóllét és mentális egészség szintjének összehasonlítására. Idén először kérdezték meg arról is az embereket, hogy mit tartanak a legfontosabb erősségüknek. A 2019-es vizsgálat célja azt feltárni, hogy milyen erősségekkel bírnak a magukat nagyon boldognak valló személyek, vagyis milyen erősségekkel nagyobb az esély a boldogságra Magyarországon.
Ismét boldogabbak vagyunk
A főbb eredményeket összegezve megállapítható, hogy a magyar lakosság boldogsságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat. Férfiak esetében statisztikailag nem szignifikáns, azonban a férfi lakosság mentális egészségének mértéke is minimális növekedést mutat.
Nők esetében a boldogságszint növekedése jelentősebb, és a mentális állapotuk is nagyobb mértékben javult. Nők esetében a kérdőívet kitöltők 16,6 százaléka, férfiaknál pedig a kitöltők 14,2 százaléka került a mentális egészség csúcs zónájába.
A boldogságszint változása a korábbi mérési adatokhoz képest 2019-ben régiókként, megyékként és megyeszékhelyekként eltérően alakul. A régiók közül Észak-Alföld régióban, elsősorban a Hajdú-Bihar megyéből származó adatoknak köszönhetően nőtt a boldogságszint. A korábban mérteknek megfelelően változatlanul a nyugat-dunántúli régióban a legboldogabb a lakosság, és Észak-Magyarországon vallják magukat a leginkább boldogtalannak az emberek.
Megyék szintjén jelentősebbek a változások. Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a boldogság szintje, Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében pedig csökkent.
A megyeszékhelyek közül Tatabánya - 2017 után - ismét Magyarország legboldogabb városa, annak ellenére, hogy itt minimálisan csökkent a boldogságszint a korábbiakhoz képest. Salgótarjánban és Miskolcon emelkedett ugyan a boldogságszint, azonban továbbra is ez a két város foglalja el az utolsó két helyet a megyeszékhelyek rangsorában. A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb, Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen nem szignifikánsan, de csökkent a boldogságszint, míg Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron emelkedett a korábban mértekhez képest.
A nők minden régióban boldogabbak
A 2019-es felmérés is azt mutatja, hogy a nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat, és a mentális egészség és a pszichológiai immunitás terén is jobban állnak, mint férfi társaik. Megerősítette az idei felmérés azt is, hogy szignifikáns boldogabbak, akik jómódúnak vallják magukat, több gyermeket nevelnek, iskolázottabbak, vagy házasok. Ezek kombinációja már csak hab a tortán.
Változatlanul a 36-50 évesek korcsoportjába tartozók boldogságszintje a legmagasabb, azonban érdekes, hogy idén a 65 év feletti férfiak a fizikai állapotukról pozitívabban nyilatkoznak és boldogabbnak is vallják magukat, mint a nők. Az új adatok azt is alátámasztják, hogy a kistelepüléseken élők jóval boldogabbak mint a városiak (ez az összefüggés azonban inkább a nők mintájában szignifikáns). Jelentős változás a 2017-es és 2018-as eredményekhez képest, hogy a köztisztviselők csoportjában a legmagasabb a boldogságszint, megelőzve a vállalkozókat. A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van, ez a megállapítás az eredmények alapján igaz a mentális egészség és a pszichológiai immunitás vonatkozásában is.
Ezek a férfiak és a nők erősségei
Az erősségeket a pozitív pszichológia által kidolgozott 24 tételes lista segítségével vizsgálták. A magyar férfiak legjellemzőbb erősségei a következők: őszinteség, igazságosság, humor, szeretet, kíváncsiság. Bevallásuk szerint legkevésbé jellemzi őket a kitartás, alázat, önkontroll, céltudatosság, valamint a bátorság. A nőkre leginkább jellemző a kedvesség, igazságosság, őszinteség, szeretet és kötelességtudat. A kevésbé jellemzőként a nők az óvatosságot, az alázatosságot, a vezetői képességet, az önkontrollt és a bátorságot hangsúlyozták.
Érdemes tehát mindent megtenni, hogy jövőre még boldogabbak legyünk!
