Nincs akkora befolyása a haveroknak, mint gondolod: így változik a kamaszok személyisége az évek során

Belép a gyerek az ajtón. A délutánt a barátnőjével töltötte, a haja így sötétbarnára festve, a szeme kisminkelve, és mintha magassarkú csizmába bújtatta volna a lábát. Még a mozgása, a beszéde, a kiejtése is más, affektál. Tegnap még az egy hete hordott kantáros nadrágot próbáltad leimádkozni róla, most divatlapokat búj és a modellkedéssel kacérkodik. Mi történt? Jogosan aggódom, hogy minden nevelési kísérletem dacára ezentúl egy nyávogó kis divattinivel kell megosztanom az otthonomat – meg a pénztárcámat? Vagy ez csak pár hétig tartó átmeneti, kíváncsiságból elkövetett stílusváltás? Vajon ha a barátnő nem biztatja, magától sosem tért volna el ennyire az eddigi személyiségétől?

Pontosan mi változik a kamaszban?

Dr. Art Markman, a texasi egyetem pszichológusprofesszora megnyugtató válaszokkal szolgál az aggódó szülőknek. Alapvető személyiségjegyeink – például hogy mennyire vagyunk nyitottak, optimisták vagy lelkiismeretesek – nem változnak radikális mértékben még a hormonok és a beilleszkedési törekvések hatására sem. Egy 2017-es vizsgálat során 12 és 22 év közötti holland fiatalok személyiségének változásait térképezték fel. A Big Five személyiségmodell alapján dolgoztak, azaz minden önkéntesnél felmérték a nyitottságot, az extraverziót, a barátságosságot, a lelkiismeretességet és az érzelmi stabilitást. Emellett értékelték az alanyok szociális képességeit, a testvérekhez és barátokhoz való közelségüket is.

Lelkiismeretesség és stabilitás

Azt figyelték, hogyan változtak a fő személyiségjegyek az évek múlásával, valóban stabilizálódott-e, ahogy azt a fiatal felnőttektől elvárnánk. Kiderült, hogy a barátságosság, azaz a vágy, hogy minél többen elfogadják és kedveljék őket, a kamaszoknál és a fiatal felnőtteknél egyaránt magas szintet mutatott, tehát ezen a téren nem történt nagy változás. A lelkiismeretességben viszont az idősebb lányok megelőzték az azonos korú fiúkat. Ez azt jelenti, hogy kicsit magasabb arányban fejezték be, amit elkezdtek és tartották be a szabályokat. A tervezés, kitartás, akarat, célokért való küzdelem és felelősségteljes viselkedés terén tehát jobban teljesítettek. Eközben a fiúknál a serdülőkor kezdetén ennek szintje jókorát csökkent, s csak fiatal felnőttkorra kezdett növekedni, de még ekkor sem érte el a másik nem szintjét. 

Cserébe a fiúk az évek múlásával egyre stabilabbá váltak érzelmileg, fiatal felnőttként már nem lehet olyan könnyen felidegesíteni vagy stresszelni őket. A lányok érzelmi élete a mérések szerint jobban megsínyli a kamaszkor kezdetét, azaz nem tudnak higgadtan reagálni a váratlan eseményekre, hajlamosabbak a szorongásra, az alacsony önértékelésre vagy épp a szomatikus tünetekre. Ahogy telnek az évek, felnőttkorukra ők is egyre stabilabbá válnak. 

A befolyásolhatóság alakulása

Szülőként leginkább mégis arra vagyunk kíváncsiak, meddig marad könnyen befolyásolható a kamaszunk? Hány évig tér haza más és más példaképekkel, meddig aggódjunk a baráti köre, a rossz társaság negatív hatásai miatt? Jó hírünk van: a kutatásból az derült ki, hogy a barátok tulajdonságainak változása nem eredményezte a tesztalanyok személyiségének átalakulását. Azaz hiába lógnak olyan ismerősökkel, akik befolyással bírnak felettük, valójában ez a hatás nem olyan erős, mint amennyire tartunk tőle. 

Gyányi Dominika, a BOOKR Kids pszichológusa árnyalja egy kicsit a képet és segít megérteni a lázadás lényegét. „Azt mindenképp fontos szem előtt tartani, hogy a gyermeki fejlődésnek ebben a szakaszában a kortárscsoport felértékelődése és a család látszólagos háttérbe szorulása természetes, és teljesen normális folyamat. Az ezzel egybecsengő lázadó viselkedés, az olykor aggodalmat keltő hirtelen változások a serdülőkor identitásképzési folyamatának kezdete, ami a serdülő legfőbb feladata ebben a fejlődési szakaszban, legalábbis az eriksoni modell szerint. Ahogy kezdenek átlépni a gyerekkorból a felnőttkorba, a serdülők különböző szerepeket, tevékenységeket, öltözködési és viselkedési formákat próbálnak ki. Emiatt sokszor feltűnhetnek egymásnak ellentmondó szerepek, ám a kísérletezés következményeként előbb-utóbb ki fog alakulni a szilárd felnőtt identitás, tehát az, hogy kik ők, mit szeretnének képviselni, és merre szeretnének tartani az életükben. Ezért ne essünk kétségbe, ha a kamasz gyerek többször is stílust vált, fura göncöket aggat magára, és hirtelen mindenről saját véleményt alkot, ugyanis azok a családok, amelyek támogatják a serdülőt saját nézetei kifejtésében, segítik a gyereket az identitásképzés folyamatában.”

A Big Five személyiségmodell

A Big Five (avagy a Nagy Ötök) a személyiségpszichológia egyik leginkább elfogadott és legtöbbet használt modellje. A lényege, hogy a különböző személyiségjellemzők csoportosíthatók olyan tulajdonságegyüttesekké, amelyek igazából alapvető személyiségvonásként értelmezhetőek. Végül 5 alapvonásra szűkítették le a közel 18 ezer tulajdonságot, ezek pedig az extraverzió, a barátságosság, a lelkiismeretesség, az emocionalitás és a nyitottság. A 20. század végén, 1993-ban publikálták először az ötkomponensű személyiségmodell tesztjét, a Big Five Kérdőívet, melynek magyar nyelvű adaptációja 2006-ban készült el. Ebben a vizsgálati személyeknek egy ötfokozatú skála segítségével kell megjelölniük, hogy mennyire illik rájuk 132 db állítás.

A skála öt faktorát egy spektrumként kell elképzelni, melynek végpontjain az emberek ellentétes tulajdonságokkal rendelkeznek.

• Az extraverzió dimenzió egyik végén álló személy társaságkedvelő, magabiztos, asszertív. A dimenzió másik végpontja nem az introverzió, hanem a bizonytalanság, a csendesség, a gátlásosság és az önalávető viselkedés.
• Az együttműködés dimenzió egyik végén álló személyre érzelmi melegség, barátságosság és gondoskodás jellemző, míg a másik oldalon elhelyezkedő személy ingerlékeny, udvariatlan, nyers és gyakran féltékenykedő.
• A lelkiismeretesség dimenzió egyik végén a komolyság, óvatosság, alaposság, erős önfegyelem, valamint a szorgalom található, a másik végén pedig a felelőtlenség, a lustaság, a felületesség és a meggondolatlanság áll.
• Az emocionalitás (neuroticitás) dimenzió egyik végpontján helyezkedő személy képes a stresszkeltő helyzetekben higgadtan helytállni, érzelmi kiegyensúlyozottság és higgadtság jellemzi, míg a másik végponton álló személy hajlamos az irreális gondolkodásra, kevésbé tudja impulzusait kontrollálni, sokat aggodalmaskodik és szorong, ennélfogva hajlamosabb a pszichiátriai kórképekre is.
• Az ötödik dimenzió, a nyitottság (intellektus) a legtöbb vitára okot adó faktor, ugyanis az intelligencia mint képzeletgazdagság is részét képezi. A dimenzió tartalma a felfogás, értelmesség, verbalitás, originalitás, így az egyik végpontján a logikus gondolkodás, a nyitottság, az esztétikai érzékenység, a kreativitás, a kíváncsiság, a tapasztalatokra való nyitottság, míg a másik végén a következetesség, elővigyázatosság, érdektelenség és fantáziátlanság áll.

Az elmúlt évtizedek alatt kutatások hada bizonyította, hogy a Big Five modell képes leegyszerűsíteni az egyébként elsöprő számú emberi tulajdonságot, különböző kultúrákban is megállja a helyét, valamint az egészség szempontjából releváns következményeket is képes előrejelezni. Habár a tulajdonságok ötfaktoros modelljének megbízhatóságát többen is vitatják, a Big Five személyiségvonást mérő tesztet jelenleg is sokrétűen használják a kutatásban, az oktatásban és a pszichológiai közgondolkodásban egyaránt.