Milyen egy jó gyerekjáték? Egyszerű, fejlesztő, szenzoros, és minden korosztály számára módosítható. Az alábbiakban ilyeneket mutatunk be, elsősorban 1 éves kor alatti babáknak.
Mit lehet játszani a csecsemőkkel? Egy kisbaba még nem sok látványos dolgot csinál, ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs is szüksége stimulációra. Az ingergazdag környezet fontos a pici babák számára, azonban, hogy ez mit is jelent pontosan, az sok szülőnek okoz fejtörést. A sokszínű csecsemőjátékoktól roskadoznak ugyan a boltok polcai, de mint tudjuk, ez még korántsem jelenti, hogy azok a termékek valóban megfelelő szórakoztatást nyújtanának a kisbabáknak. Néha, vagy inkább gyakran, éppen a legegyszerűbb játékok bizonyulnak a gyerekeink számára megunhatatlannak. Az alábbiakban tehát bemutatunk pár olyan szimpla, akár otthon is elkészíthető játékot, ami hosszan képes lekötni a kicsik figyelmét, fejlesztő hatású, és mégis pénztárcabarát.
#1 Csomagolópapír
A csecsemők minden érzékszervükkel igyekeznek felfedezni a világot. Felfigyelnek az őket körülvevő hangokra, színekre, illatokra, érzetekre és nem utolsósorban a mozgásokra. Hosszan, pislogásmentesen néznek mindent, ami leköti a figyelmüket. A különböző színű és textúrájú csomagolópapírok az egyik legolcsóbb szórakozást jelentik a kicsik számára, miközben kellő stimulációt is biztosítanak a megfelelő fejlődéshez. Érdekes zörgő hangjuk van, színesek, visszacsillan róluk a fény, könnyen változtatják a formájukat, ráadásul a gyerek képességeinek bővülésével újabb játékok alapját is képezhetik.
Ha a gyerek tud már fogni, akkor idővel maga változtathatja a csomagolópapír formáját, vagy csikarhat ki belőle hangot. A kézügyesség fejlődésével lehetőség nyílik a tépés gyakorlására is, vagy éppen a bújócska kezdetleges játékára. Ez az egyszerű alapanyag a kicsik számos készségét fejleszti, és éppen ezért többnyire megunhatatlan. Megismerkednek a saját képességeikkel, az anyagok sajátosságával, és ez a későbbi ügyességükre, precizitásukra is hat, például hogy szakadás nélkül be tudjanak valamit csomagolni.
#2 Frissen tartó tasak, műanyag palack
A szenzoros (érzékszervekre ható) játékok egyik legegyszerűbb, házilag elkészíthető verziója a frissen tartó tasak megtöltése (és biztonságos lezárása) különböző anyagokkal. Lehet bele csillámport, színezéket és vizet tenni, ami hosszan le tudja kötni a kicsik figyelmét. A vízben mozgó csillámdarabok folyamatos mozgása és fényvisszaverése figyelemfelkeltő a picik számára, így szívesen nézik például, miközben hason fekszenek. A későbbiekben, amikor már markolni is képesek, élvezetes számukra a tasak gyömöszölése, rázása, az újra és újra mozgásra késztetett fénylő pontok megfigyelése. A zacskó tartalmát lehet változtatni, nyomhatunk bele festéket, ami maszatolásmentesen széttrancsírozható, de akár gyurmát is, amivel fejlesztheti a kéz- vagy épp lábügyességét.
A műanyag palack felhasználása hasonló, de megtölthetjük különböző száraz anyagokkal is, mint például rizs, bab, tészta vagy lencse. A műanyag palack egyik előnye, hogy jól gurul, s így arra készteti a csecsemőket, hogy kövessék a szemükkel a tárgyat, nyúljanak, vagy esetleg eredjenek is utána. A tartalom variálása érdekessé teszi mind a játék kinézetét, mind a hangját. A nagyobbak már tudják rázni, hangszerként használni, de még az egy-két éves kort meghaladva is használható a kiskonyhában utánzáshoz és szerepjátékhoz.
#3 Építőkockák
Szintén minden korosztálynak jól jönnek az építőkockák. A faalapú építők sok formával ismertetik meg a kicsiket, nézhetik, ahogy gurulnak az egyes gömbölyded darabok, de meg is nyammoghatják őket, ha jólesik. Amikor már kézügyességük megengedi, összeütögethetik őket, vagy elkezdhetnek építkezni is. A legegyszerűbb építő is kellő ingert ad a kicsiknek (különösen, ha mi is játszunk velük), de ma már több százféle verzió elérhető, ha akarunk rajtuk újítani. Vannak, amelyek üregesek, amelyek színes lapokat fognak közre, de olyanok is, amelyekben a fentebb említett csillámporos folyadék vagy a zörgő golyók foglalkoztatják a kicsiket. Az építők egyébként alapjátéknak számítanak, azaz végigkísérik a gyerekkort, hiszen minden korosztály megtalálja benne az élvezetet és a játék továbbfejlesztésének lehetőségét.
#4 Buborékfújó
Már a legkisebbeket is képesek magukkal ragadni a szivárványszínű, lebegő buborékok, amelyek a bőrükhöz érve, lágy puszit adva bukkannak szét és szűnnek meg létezni. Fejleszti a babák szemének összerendezett mozgását, a fókuszálást és a mozgó tárgyak követését. A buborékok nem mozognak túl gyorsan, így könnyebb őket szemmel lekövetni. A fényt finoman törik meg, ami felkelti a csecsemők figyelmét, ráadásul a bőrükön kipukkanó buborékok érdekes érzeteket keltenek, serkentve ezzel az idegi kapcsolatokat. Azt pedig talán meg sem kell említeni, milyen hatással van a buborékfújó az idősebb, bölcsis, ovis és kisiskolás korosztályra. Élvezeti értéke a gyerekek szemében örök életű.
#5 Nyitott polcok, kosarak és szabad rumli
Utolsó játékötletként, de korántsem utolsósorban, felhívnánk a figyelmet a szabad pakolást biztosító polcok, kosarak és padlóterületek jelentőségére. Amint képesek a csecsemőink a szabad helyváltoztatásra (tudnak forogni, kúszni, mászni, járni), érdemes számukra olyan helyeket kijelölni, ahol szabadon pakolhatnak. Ez a korosztály alig várja, hogy kipróbálhassa önerejét, koordinációját és önszabályozásának környezetre való hatását. Ilyenkor szoktak felkerülni a szekrényajtókra a biztonsági zárak, hogy a gyerekek ne jelentsenek veszélyt se a berendezési tárgyakra (pl. üvegedény), se saját magukra. Ugyanakkor nem véletlen, hogy erre éreznek késztetést, ezért nagy ajándék, ha valamelyest kielégíthetik ezt a vágyukat. Ha nincs ellenünkre, hadd legyen számukra is elérhető polc, kosár vagy szekrény, ahonnan kipakolhatják a gyűjtőhely tartalmát: műanyag dobozokat, könnyebb edényeket, fakanalakat, zacskókat, esetleg már ritkán használatos dvd-dobozokat vagy ruhákat. Nemcsak az önállósodásban jelent ez nagy segítséget számukra, de a környezetük valódi megismerését is magával hozza, ráadásul önálló játékra neveli őket.
Hosszú percekig, akár fél óráig is eljátszanak ezekkel a játékokkal (a fejlettségi szintjüknek megfelelő mértékben persze), ezzel pedig nekünk is nyugalmat adnak. Védjük őket a veszélyforrásoktól, húzzunk határt, de engedjük őket önállóan felfedezni a világot, amennyire lehet! Mind szeretnénk, ha a gyerekünk idővel egyedül is képes lenne eljátszani. Ez pedig akkor a legkönnyebb, ha valahol itt az elején kezdjük el, és adunk nekik rá kellő lehetőséget.
