Sorra hódítja meg az ovikat egy különleges magyar találmány

Olvasási idő kb. 4 perc

Már több mint 300 sportpályát épített, és 8000 labdát adott át magyar ovisoknak az Ovi-Sport Alapítvány, melynek célja, hogy megszerettesse a sportot a gyerekekkel.

Mostantól a budapesti Szentimrevárosi Óvodába járó gyerekeknek se kell attól tartaniuk, hogy játék közben véletlenül az utcán vagy a szomszédos iskolában köt ki a labda, az intézmény ugyanis idén ősszel egy különleges fedett, műfüves, direkt ovisokra szabott sportpályával bővült. Az átadó ünnepségen a csiga csoport ovisai lelkesen mutatták be, hogy milyen sokszínűen lehet használni a pályát, miközben a kerítés túloldaláról kíváncsi iskolások figyelték, milyen szuper játékokat kaptak a kisebbek.

A novemberben átadott sportpálya a 321. volt az Ovi-Sport Alapítvány életében, és ebben benne van több külhoni pálya is: négy Kárpátalján, egy Tusnádfürdőn, kettő Albániában és egy Horvátországban. Ez utóbbi kicsit kilóg a sorból, mert nem alapítványi adományból készült, hanem egy magánszemélynek annyira megtetszett az ötlet, hogy gyakorlatilag megvásárolt egy komplett pályát.

Mitől olyan különleges ez a pálya?

Az Ovi-Sport-pálya mérete 6x12 méter, és hálóval teljesen fedett, így biztos, hogy játék közben a labda nem tudja elhagyni a pályát. Speciális háromrétegű, antisztatikus műfű borítja, mely mentes a gumigranulátumoktól. A két végén kapu, felette kosárpalánk van, valamint széltében és hosszában is elfelezhető hálóval. Így valóban multifunkcionális, és bármilyen labdajátékra alkalmas.

Az Ovi-Sport-pálya 2013-ban Magyar Termék Nagydíjat kapott
Fotó: Ovi-Sport Alapítvány

„Az egész úgy kezdődött, hogy 2010-ben a féltestvéremet beíratták a Debreceni Református Kollégium óvodájába, és láttam, hogy semmilyen sportolásra alkalmas létesítmény nincsen. Elkezdtünk gondolkodni, hogy az udvari homokos grundfocipályát hogyan lehetne átalakítani, de kezdőként nem találtam támogatásra, így végül összefogtunk több családdal, és saját forrásból finanszíroztuk meg az első pálya építését. Ezt a prototípust össze sem lehet hasonlítani a mostani pályákkal, de a mai napig tökéletesen működik” – mondta az újbudai átadóünnepség előtt dr. Molnár Andrea, az alapítvány kuratóriumának elnöke.

A kezdeti nehézségek után a pálya egyre többek figyelmét felkeltette, ezért Andrea eldöntötte, létrehoz egy alapítványt, hogy minél több óvodába eljuthassanak. Ehhez pedig hamar megtalálta a tökéletes partnert az Aranycsapat egykori hátvédje, Buzánszky Jenő személyében. „Véletlenül találkoztunk egy sportpálya átadásán, és már első alkalommal 4,5 órát beszélgettünk. Jenő bácsinak nagyon tetszett az ötlet, ám kikötötte, hogy a határon túliakhoz is el kell jutni, és hogy az óvodapedagógusok képzésére is nagy hangsúlyt kell fektetni” – mesélte Andrea.

Szintén a véletlennek köszönhető, hogy az alapítással egy időben a kormány létrehozta a TAO-programot, az alapítvány pedig minden jogszabályi feltételnek megfelelt. Az első évben még ők keresték fel az önkormányzatokat a lehetőséggel, ám a második évben már több mint 200 pályázójuk volt, de ekkor még csak 40 óvodában tudták megvalósítani a programot. Jövőre már 70 pálya építését tervezik, köszönhetően annak, hogy kétszáz körüli azoknak a cégeknek a száma, amelyek a társasági adójukból az alapítványt támogatják.

Dr. Molnár Andrea az újbudai ovisokkal
Fotó: Mark Teglasy / Ovi-Sport Alapítvány

Az Ovi-Sport Programra tehát bármilyen óvoda fenntartója pályázhat (önkormányzat, egyház vagy magánóvoda üzemeltetője), és összesen körülbelül 30 százalék önrészre van szükség, ami nagyjából 4,5 millió forint. Korábban volt, hogy uniós forrásokból mindössze 5 százalékos önrésszel építettek 3 pályát, és olyan is akadt, hogy egy önkormányzat teljes egészében finanszírozta a pálya építését.

Miből áll a csomag?

A nyertes óvodák nemcsak egy sportpályát kapnak, hanem egy eszközkészletet is. A vállalkozó óvodapedagógusok pedig egy képzés keretében tanulják meg az eszközök használatát. Fontos, hogy ilyen pici gyerekeknél még nem a versenyszerű sport, hanem a játékos mozgásfejlesztés a cél, és erre épül minden. Megtanulják, hogy a röplabdát (zsinórlabdát) dobni, a focit rúgni kell, a kézilabdát dobni, míg a tenisznél ütővel kell ütni a labdát.

Akkor sincs veszve minden, hogyha az óvodának nincsen megfelelő (minimum 7x14 méteres) területe a pálya kialakításához. Ebben az esetben ugyanis van lehetőség arra, hogy csak a képzésre és az eszközökre pályázzanak, így ugyanúgy el tudják kezdeni az Ovi-Sport Programot.

A révkomáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karán idén ősszel fakultatív tárgyként már elérhető a Nemzeti Ovi-Sport Program, és nagy sikerrel zajlik: míg egy átlagos szabadon választható tárgyra 10-15 ember jelentkezik, ez az óra 35 fő részvételével zajlik. Andreáék nagyon szeretnék, ha a jövőben ez minden magyar egyetemen elérhető lenne, hogy azok az óvodapedagógusok is ismerjék a program adta a lehetőségeket, akik például kezdőként érkeznek egy pályával már rendelkező intézménybe.

Egy Kazalban sok gyerekmosoly

Buzánszky Jenő 2015-ben bekövetkezett halála után a hagyatéki jogok gyakorlását a fia vette át, és Andrea szeretné, ha a jövőben is családi alapítvány maradnának. „Büszke vagyok arra, hogy Jenő bácsi úgy halt meg, hogy ez volt a kedvenc alapítványa” – mondta. Az együttműködésnek köszönhetően a magyar óvodás sport a Buzánszky-hagyaték szerves részévé vált, és Jenő bácsi emlékére a pályákat és a nemzetközi brandet is az ő beceneve után Kazalnak nevezték el.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Varga Orsolya Molnár
Varga Orsolya Molnár
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?