A szülők által tapasztalt kimerültség, az érzelmi visszahúzódás és távolságtartás olyasmi, amit nem árt komolyan venni, ugyanis mindez a depresszió vagy valamilyen függőség kialakulásával is együtt járhat.
A Science of Us Sarah Wattsának élete szemlátomást nem csak játék és mese. A szülőket is érintő kiégés szindrómát saját bőrén megtapasztaló Sarah egy 4 és egy 5 évest próbál életben tartani, ami úgy tűnik nem mindig egyszerű feladat. A két gyerek egyrészt elhatározta, hogy kizárólag masnitésztát fog bevinni a szervezetébe, egyikük ráadásul annyira fél a libáktól, hogy nem könnyű feladat arra bírni, hogy egyáltalán kitegye a lábát a házból.
Szülőnek lenni nem egyszerű feladat, de sok esetben a kimerültség olyan méreteket ölt, hogy nem túlzás kiégésről beszélni sem. A szülői kiégés minden bizonnyal rengeteg önutálattal is járó poklát megtapasztaló libás anyuka márpedig nincs egyedül, egy a Frontiers in Psychology-ban megjelent, több, mint 2000 szülő megkeresése alapján készült kutatás megerősíteni látszik, amit sok szülő eddig is tudott, a munkahelyet érintő kiégés a szülői léttel kapcsolatban is releváns fogalom lehet.
Az Isabelle Roskam által vezetett belga kutatás nem csak a jelenség létezését próbálta megerősíteni, megkíséreltek részletes képet kívánt festeni arról, hogy vajon mindkét nem érintett-e, miként különbözik mindez a mezei szülői stressztől és a munkahelyekkel kapcsolatban megtapasztalt kiégési szindrómától, és legfőképpen: hogyan mérhető fel a probléma mértéke.
A munkahelyi kiégés alapvetően három tényező kombinációjának eredménye. Ezek a kimerültség, az eredménytelenség (a produktivitás és a kompetencia hiányának érzése), és az érzelmi visszahúzódás. Mindez jó pár társadalmi és kulturális változás eredménye. Egyre több, régen csak szakmaként számon tartott munkakört emelnek piedesztálra, és írnak le igazi hivatásként és életpályaként, az emberek többet dolgoznak, mint régen, és sokan érzik úgy, hogy nem áll rendelkezésükre a megfelelő munkavégzéshez szükséges személyzet és eszköztár.
A kutatás szerzői szerint ezekhez hasonló tényezők a 90-es évekre a gyerekneveléssel kapcsolatban is megjelentek. Szülőnek lenni hasonlóan idealizált, egyre több érzékenységet és támogatást megkövetelő szerep lett, miközben egyre több nő kezdett el dolgozni, kevesebb időt hagyva így a mostanra sokkal komplexebbé vált feladatkör betöltésére.
Ezek után nem meglepő, hogy a kutatás körülbelül 2000 résztvevőjének 12 százalékánál állapították meg szülői kiégés jelenlétét. Bár több anya vett részt a kutatásban, úgy tűnik e tekintetben nincs különbség a nemek között, az apák ugyanolyan arányban érintettek.
Mndez egyéb, a kimerültségnél jóval súlyosabb problémák melegágya is lehet. A szülői kiégés Roksam szerint gyakran jár együtt depresszió, függőségek, és más hasonló egészségügyi problémák kialakulásával. Még mindig nehéz persze meghatározni, mikor van szó a gyerekneveléssel járó stressz és fáradtság normális megjelenéséről, és mikortól beszélhetünk a komoly pszichés betegségek kialakulását is maga után vonó szülői kiégés jelenségéről.
Nem árt tehát komolyan venni a problémát, nem pedig kinevetni azt, mondván mindez csak a gyengébb idegzetű szülők panaszkodásra való hajlamának legújabb megjelenési formája.
