Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A tanórák csaknem fele tinglitangli, máshol viszont csak egyharmaduk. Ön mitől szabadulna meg? Szavazzon!
A magyar iskolákban a tanórák 41-45 százaléka töltelék tantárgy az OECD felmérése szerint. Ilyen kategória (mármint töltelék tantárgy) persze nincs, maradjunk abban, hogy a diákok az idejük felében rajzolnak, fúrnak-faragnak, énekelnek vagy tesiórán ugrabugrálnak, vagyis nem a fő tantárgyakat tanulják, pl. matematikát, irodalmat, nyelvtant, valamilyen természet- vagy társadalomtudományt, illetve nyelvet. A töltelék órák aránya Magyarországon jóval magasabb, minta az OECD országok átlaga, ahol csak az órák 33-35 százalékában tanítanak tinglitanglit.
Itt az idő, most szavazhat, hogy melyik tantárgyra nincs semmi szükség ön szerint, és mi az, amit viszont be kellene venni a normál, tanórai keretek közé.
Rajz és vizuális kultúra
Hogy a rajzórára mi szükség az iskolában, senki meg nem mondhatja. Az a gyerek, aki szeret rajzolni, otthon is pusztítja a papírt és a festéket, aki pedig nem, annak az egész kínszenvedés – kis haszonnal. Sőt, még a tehetségesen rajzoló gyereknek is rombolja a kreativitását, mert követelmény, hogy a virág piros, a fű pedig zöld legyen, akkor is, ha ő legszívesebben lilában nyomná mindkettőt. De most tényleg, ezzel pazarolni a drága időt, amikor tanulhatna a gyerek KRESZ-t, vagy gépírást is? Ha egyetért a rajzórák szanálásával, szavazzon oda, ha viszont mindennél fontosabbnak tartja, hogy a gyerek tudjon szamarat rajzolni szabad kézzel, akkor olvasson tovább.
Ének-zene
Kodály országában szóba hozni is szentségtörés, hogy nincs szükség az iskolai énekórákra 12 éven át, heti két órában, de ez minket nem zavar, úgyhogy érvelünk. Készségtantárgy lévén úgyis beiratkozik zeneiskolába minden muzikális gyerek, a botfülűeket meg minek zaklassuk vele, csak kudarcélmény lesz a vége. Ráadásul a jó hangú gyerekeket iszonyúan zavarja a botfülűek rikácsolása, szóval ők is szenvednek. És hát tegye fel a kezét, aki az általános iskolában megtanult kottát olvasni, és tud is!
Egyházi zene
Előnye, hogy csak az egyházi iskolákban oktatják, vagyis viszonylag könnyű megúszni: máshová kell íratni a gyereket. Hátránya, hogy ha az énekeket továbbra is hallás után tanulja meg a gyerek (ld. énekóra), később is hiába teszik az orra elé misén az énekeskönyvet, úgysem fogja tudni leblattolni egyik dicséretet sem. Le vele?
Életvitel és gyakorlat, avagy a technikaóra
Ez gyakorlatilag az otthoni kézműveskedésnek felel meg, ami mostanában úgyis minden anyuka mániája. Mert ma már nem is vagy ember, ha nem „alkotsz” valamit. Szóval a gyerek úgyis megtanulja otthon, még többet is, mint az iskolában. Anyagban nincs hiány, anyu úgyis hetente jár a kreatívboltba. Aminek meg haszna lenne, az úgysincs: a karnist úgysem tanulja meg felfúrni az iskolában..
Testnevelés
Készségtantárgy, lásd fönt. Aki szereti, úgyis csinálja, aki meg nem, annak kínszenvedés. Ráadásul balesetveszélyes, és ez a tantárgy a felelős a nulladik órák nagy százalékáért. Inkább nem kéne autóval vinni a gyereket az iskolába, akkor eleget mozogna.
Hit- és erkölcstan
Ez aztán a magas labda, de önuralmat gyakorlunk, és nem csapjuk le. Elég legyen annyi, hogy Lázár feltámadása helyett mennyivel hasznosabb lenne megtanítani például, hogy hogyan kell szabályosan átmenni a zebrán, vagy biciklivel balra kanyarodni. És ugyebár viszonylag könnyen belátható, hogy attól még senki sem lett tisztességes ember, hogy általánosban volt erkölcstan órája.
Ha kihagytunk valamit, mindenképpen kommentelje ide, és szavazzon, hogy megtudjuk, önök hogyan vélekednek ezekről a tantárgyakról.
KONTRA:
Van olyan kolleganőnk is, aki egyik fenti tantárgyat sem törölné el, szerinte ezek azok a dolgok, amiket a gyerekei élveznek az iskolában, és sokkal rosszabb lenne, ha a napok nem lennének fellazítva ezekkel az alapvetően szórakoztató tárgyakkal. Ha úgy gondolja, ahogy ő, akkor szavazzon arra, hogy maradjon mindegyik.
