Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megelőzés, és égés utáni teendők, tudnivalók nem csak gyerekeseknek. Például nem jegelünk, nem olajozunk, és nem kenünk a sebbe semmit!
Mindenki hallott már a tűzhelyről forró vízet magára rántó gyerekről, Dr. Bauer Béla orvos oldalán megnézhetik, milyen sérülést okozhat ez, nem akartam a kép átvételével sokkolni, de érdemes az eszünkbe vésni. Az égési sérülések jelentős része a háztartásokban következik be, számuk évről évre nő. A Bethesda Kórház tájékoztatója szerint az égéssel kapcsolatos balesetek leggyakrabban a csecsemő-, és kisdedkorban fordulnak elő. Ez az a kor, amikor a gyerekek utánoznak, fel akarják fedezni a világot, de még nincs veszélyérzetük, és gyakran ügyetlenek is.
Mivel lehet megelőzni a bajt, és mit tegyünk, ha ez nem sikerült?
Fürdés közbeni sérülés
Fontos tudni, hogy a bőrt már az 52 fokos víz is károsíthatja, és gyerekeknél már az ennél alacsonyabb hőfok is okozhat fájdalmat. Akinek bojlere van, és magas hőfokra van állítva a meleg víz, elkövetheti azt a hibát, hogy nem figyel a kellő hideg-meleg arányra, amikor bekészíti a kád fürdővizet, vagy a zuhanyzáskor csak a meleget nyitja meg, s ekkor megégetheti magát és a gyereket.
Hogy ezt megelőzzük, a termosztátot ne állítsuk 50 Celsius foknál melegebbre. A biztonsági szempontok mellett ezzel még energiát is spórolhatunk. Az is egyfajta védelmet jelent, ha keverőcsapos a rendszerünk, mert ezzel könnyen és gyorsan a megfelelő hőmérséklet beállítható, amiről a keverőcsap állása is jól láthatóan árulkodik. Mellesleg ezzel is spórolunk, méghozzá vizet.
A vízhőmérő hiányában a csecsemős könyvek a könyökpróbát szokták említeni, azaz dugjuk csupasz könyökünket a vízbe, s ha így kellemesnek érezzük a hőfokot, akkor valószínűleg nem tévedhetünk túl nagyot.
A konyha veszélyes terület
A konyha talán a legveszélyesebb zóna, vizet forralunk, sütünk, a főzőfelületen főzünk, de még a konyhapulton hagyott forró tea, vagy az asztalra tett forró leves is jelenthet veszélyt. Elég sok családnak van olyan sztorija, amiben a saját, vagy ismerős gyerek magára borított ezt-azt, és annak maradandó, de minimum hosszú ideig fájdalmas volt a végkimenetele. Ha még rutinos háziasszonyokkal is gyakran megesik egy-egy kisebb-nagyobb baleset, miért vennénk könnyelműen a kérdést gyerekek esetében?
Minél előbb ismertessük meg a gyereket a konyhával, hogy mihez nem szabad nyúlni, mi lehet veszélyes. Segítheti a megértést, ha jól átgondolva, odafigyelve megmutatjuk neki a veszélyeket, például megfogjuk a kezét, és együtt közelítjük a kezünket a forró láboshoz vagy tűzhelyhez. Persze nem hagyjuk,hogy megégesse magát, de így megérezheti a fokozódó meleget.
A tűzhelyre lehet kapni tűzhelyvédőt, ami a gázégős készülékeknél eltakarja a lángokat, és a lábasokat is egy kis fallal védi a lerántástól, érintéstől. Az olajos ételek készítésekor ügyeljünk arra, hogy az olaj messzire fröcsöghet, ilyenkor méteres távolságokban is okozhatnak égető fájdalmat a bőrön, de egy csendesen fortyogó spenótfőzelék, paradicsomszósz is képes gejzírként kicsapni az edényből. Tegyünk rájuk fedőt (szintén energiaspórolást jelent), vagy fröccsenés gátló hálót.
A sütő kinyitásakor kérjük meg a gyereket, hogy húzódjon hátrébb, mert a kicsapódó forró levegő is sérülést okozhat. Tanítsuk meg nekik, hogy tilos a tűzhely ajtaját kinyitniuk. Az edényeket mindig úgy fordítsuk, hogy a fülük befelé nézzen, ne legyen lentről elérhető, hogy ne tudják magukra rántani a kisebbek.
Elsőfokú, másodfokú, harmadfokú
Az égési sérülés mértékétől és helyétől (végtagok, arc, nemi szervek) függően felnőtteknek is ajánlott, de a gyerekeknél minden esetben kötelező elmenni a kórházba, hogy szakorvos megnézze az esetet.
Elsőfokú égési sérülés: piros, égő bőr, feszülő érzés, fájdalom. Ilyen a nyári leégés is. Kb. 5-10 nap alatt jön teljesen helyre. A bőr legfelső rétege károsodott.
Másodfokú égési sérülés: bőrpír, erős lüktető fájdalom, hólyagok, amikben idővel sárgás, zavaros váladék jelenik meg. Ilyen lehet a kiloccsanó forró olaj okozta sérülés. 2-3 hét alatt gyógyul meg. A bőr középső rétege is károsodott.
Harmadfokú égési sérülés: hasonló a 2. fokúhoz, de nagyobb felületű, nagyobb hólyagok és szürkés-fehéres sebalap jellemzi. A bőr mindhárom rétege károsodott, általában elpusztítja a a verejtékmirigyeket, a szőrtüszüket és az idegvégződéseket is.
Gyertya, csillagszóró, letakart lámpa
A gyertyázás, a csillagszórók és társaik okozta balesetek tipikusan a karácsonyi szezonban kapnak egy-két hír erejéig nagy nyilvánosságot. A karácsonyfán hagyott égő gyertya miatt leégett ház példáját mindenki ismeri. Az ehhez hasonló esetek jelentős része megelőzhetőek, például ha a karácsonyfát nem igazi, hanem elektromos gyertyával, netán egyszerűen égőkkel díszítjük fel, ha nem hagyjunk az égő gyertyát más helyiségben, mint ahol tartózkodunk, ha nem takarjuk le az égő lámpát, amin a forróságtól begyulladhat a textil, ha nem engedjük, hogy a gyerek a gyufával vagy öngyújtóval játsszon, és nem dohányozunk a lakásban...
A vasaló és a villanykörte esete
Kontaktégésnek nevezzük azt, amikor a bőr egy forró tárgyhoz ér. Ez történik, ha a bekapcsolt vasalót, kályhát, villanykörtét érinti meg a gyerek. Mivel legtöbbször a kéz és az arc érintett ilyen balesetben, sokszor helyreállító műtétre is szükség van.
Hogyan kell ellátni az égési sérülést?
Először is a sérültet biztonságba kell vinni, ha a ruházata ég, azt egy pokróccal, vastag ruhával kell lefedni, s így eloltani a tüzet.
Az égett, felhevült ruházatot el kell távolítani, nehogy beleégjen a bőrbe, de ami már a sebben van, azt tilos kiszakítani.
A sérült felületre hideg csapvizet folyassuk, de arra vigyázzunk, ne legye túl hideg a víz, nehogy a sejtek éppen emiatt sérüljenek. Tilos jégkockával és más fagyott dologgal hűteni.
A sebet a tévhittel ellentétben szigorúan tilos tejföllel, olajjal , vazelinnel, és egyáltalán akármivel is bekenni, vagy liszttel, hintőporral beszórni. Semmi nem kerülhet a sebbe!.
A lekezelt, tiszta felületet beköthetjük laza pólyába, de tehetünk rá ún.Burnfree égési kötszert, amely ellátja a hűtés, a fájdalomcsillapítás és a fertőtlenítés feladatát egyszerre.
Az égési sérülés folyadékveszteséggel jár, ami súlyos esetben akár sokkot is okozhat, ezért a sérült megnyugtatása után kortyonként vizet kell neki adni, és be kell takarni, hogy ne fázzon.
