Hiába találkozik több órán is egy-egy nap kedvenc tanárával az iskolában a gyerek, ha baj van, nem érzi, hogy a tanerőhöz fordulhat problémáinak megoldása érdekében. Ha viszont nincs a szülőn kívül felnőttsegítség, az apró zűrök is komoly, életeket-sorsokat befolyásoló létkérdésekké válhatnak. Többek között ezzel magyarázzák a szakértők azt, hogy manapság egyre több gyerek kerül bajba a szex, az alkohol vagy a drogok miatt.
"Túl sok, elsősorban középiskolás gyerek dohányzik, fogyaszt alkoholt és él felelőtlen szexuális életet" - mondta el dr. Simich Rita, az Országos Egészségfejlesztési Intézet megbízott főigazgató-helyettese kérdésünkre válaszolva. Az iskolai egészségfejlesztés élharcosát egy pedagógus-továbbképzésen kérdeztük a jelenlegi helyzetről, a jövőről és arról, mit tehet egy szülő azért, hogy a gyereke egészségesen nőjön fel.
- Az egészségfejlesztés az egészséget befolyásoló tényezők felügyeletét jelenti – a gyerek számára pedig az alapvető egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket - vág bele a szakértő. - Ebbe beletartozik a helyes táplálkozás, a személyi higiénia, a környezetvédelem, az elsősegélynyújtás, a mozgás, és persze a dohányzás, az alkohol, a drogok és a szexualitás is. Mindezt fontos folyamatosan tanítani a gyerekeknek, persze az életkori sajátosságok figyelembevételével. Más és máshogyan fontosak ezek a témákből egy hatévesnek, akiknél a mozgás a legfontosabb kérdéskör, és más egy 16-18 évesnek, ahol már a felnőtté válás, a szex valamint a veszélyes anyagok (drog, alkohol, dohányzás) állnak a középpontban.
Hogyan lehet ezt egyáltalán kommunikálni?
- Komplexen kell kezelni a kérdést, hiszen a magyar és nemzetközi kutatások is ennek hatékonyságát igazolják. Komoly hiányosságok vannak a gyerekek egészségtudatosságára való nevelésben. Hiányoznak az alapvető egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek, és a gyerekeknek ezeket az iskolában kellene megkapniuk.
Mi tehát a cél?
- Célunk tulajdonképpen nem más, mint felépíteni a jövő egészséges társadalmát. Ahhoz, hogy 20 év múlva jobb mutatóink legyenek a megbetegedések vagy éppen a sportos életmód terén, ma kell odafigyelnünk a gyerekekre.
Mennyire rossz a helyzet?
- Hat és 12 év között egészen jól állunk például a fizikai aktivitás terén. Van igény – főleg a tanítási órák alatt – a mozgásra, bár amint kilép a gyerek az iskolából, ez többnyire, nem ritkán a sportkörök és sportegyesületek, utánpótlásnevelés hiányának köszönhetően többnyire abbamarad. Ugyanakkor pozitívan befolyásolja a mozgásra való hajlandóságot az, hogy most divat kisportoltnak lenni. De jó lenne, ha ez nem csak a súlyok emelgetésével és az izomnövelő táplálékkiegészítők fogyasztásával valósulna meg.
És miben állunk rosszul?
- Ezt nehéz megítélni, mert nem objektíven összehasonlítható mondjuk a különböző országokban a tolerancia szintje, de én ezt itthon mindenképpen problémának látom - és igen, ez is az egészségfejlesztéshez tartozik. Az elhízás, a mozgásszegény életmód terén is komoly javítanivalóink vannak.
Hogyan lehet ezt a gondolkodásmódot bevinni az iskolába?
Hosszú távú célunk, hogy legyen az iskolákban rendszeresen egészségtan óra, hogy a gyerekek ne csak egyszer-egyszer, egészségnap vagy -hét keretein belül találkozzanak ezekkel a témákkal és kérdésekkel. (Az iskolákban vannak ugyan egészségtan tanárok, de jelenlétük nem állandó és az óraszámuk is nagyon alacsony - a szerk.) Már az is jelentős előrelépés lenne, ha az egészségfejlesztéssel tudatosan foglalkoznának az iskolákban. Az OEFI-ben már jóideje formálódott egy olyan program, amely a tanárok munkáját segíti. Ennek a programnak adott nagyon komoly lendületet Béres József és a Béres Hungarikum Alapítvány. Létrehoztunk egy harmincórás akkreditált képzést, amely a pedagógusok munkáját segíti abban, hogyan tegyék hatékonyabbá munkájukat.
...amely lényegében arról is szól, hogy hogyan menedzseljék az egészségfejlesztést és hogy hogyan állítsanak maguk mellé egy olyan tantestületet, amelyiket egyáltalán nem érdekel az egészség, sem a fejlesztése?
Ma valóban egy-egy tanáron múlik az, hogy a gyerek kap-e megfelelő útravalót az egészséges élethez. Ezek a tanárok általában önzetlenül vállalják fel a témát és viszik keresztül elképzeléseiket. Ez így nem lehet elég hatékony: az iskola összes pedagógusára szükség van annak érdekében, hogy megvalósuljon a komplex egészségfejlesztés. Alapvető és meghatározó szerepe van ebben az intézmény fenntartójának és az intézmény vezetőjének is.
És mit tehet a szülő?
Nagyon sarkítvaa két jellemző stílussal találkozhatunk az iskolákban, vagyis inkább az iskolaigazgatókban: az egyik, amelyik elsődleges célként a jó továbbtanulási mutatókra hajt, míg a másik az életre szeretne nevelni. Véleményem szerint ebben a folyamatban a szülő részéről is elvárható, hogy igényként fogalmazza meg az iskolával szemben az egészségfejlesztést. Az általános iskola kiválasztásánál fontos és érthető szempont az intézmény közelsége (megközelíthetősége), de nyugodtan lehet elvárás az egészséges életmódra nevelés kérdése is. A középiskola megválasztásakor a tagozatok, a szakosodás mellett érdemes úgy gondolkodni, hogy amellett, hogy fontos az angol, a német, a történelem és mondjuk a matematika színvonala, kapjon az iskolában fontos szerepet az életvezetés is - hiszen ez valóban olyan élethosszig tartó befektetés a szülőnek és a gyereknek is amely biztosan megtérül.
BEH: "Tudjuk, min az egészség csak nem teszünk érte"
"Hazai és nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy a világon számos betegségben állunk az első helyen, ezen szeretnénk változtatni a Béres Egészség Hungarikum Alapítvánnyal" - mondta el az Alapítvány létrehozója, Béres József. "A magyar egészségtudatot kifejező BEH Index kutatásunkból például kiderült, hogy jól informáltak vagyunk az egészséggel és az egészség-megőrzéssel kapcsolatban, de kevéssé tudatosak. Lenne is lehetőségünk tenni a saját egészségünkért, de mégsem teszünk eleget. Pedig az egészségmegőrzés mindenkinek a saját felelőssége. Programunkkal arra törekszünk, hogy ehhez iránytűt adjunk az emberek kezébe."
