Az iskolai erőszak visszaszorítására nemzeti stratégia készül

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szakiskolákban van a legtöbb fizikai és szóbeli agresszió az oktatási jogok biztosának vizsgálata szerint, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra.

A szakiskolákban van a legtöbb fizikai és szóbeli agresszió az oktatási jogok biztosának vizsgálata szerint, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra. A diákok egyébként inkább egymással szemben erőszakosak, a tanárokkal szemben csak az esetek 3,8 százalékában fajul a dolog tettlegességig. A jelentés szerint tízből hatan kiabálnak és káromkodnak, de gyakori a megszégyenítés és kiközösítés is. Hiller István oktatási miniszter bejelentette: nemzeti stratégia készül az iskolai erőszak visszaszorítása érdekében.

Az oktatási tárca vezetője elmondta: az oktatási ombudsmant egy éve kérte fel egy átfogó kutatás elkészítésére az iskolai agresszióval kapcsolatban. A vizsgálatban 200 iskola 11. osztályos tanulói vettek részt az egész országban, közben pedig a minisztérium a rendészeti tárcával áttekintette a jogszabályi környezetet. Hiller István azt mondta: az Európa Tanács ajánlásához csatlakozva nemzeti stratégia készül, amely 2010 végére, vagy 2011 elejére készül el.

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa elmondta: két elemet vizsgáltak, a fizikai és a szóbeli agresszió előfordulását. Kifejtette: sok normaszegés is előfordul, ami nem minősül agressziónak, például a feleselés, az ellenkezés, vagy a megbotránkoztató öltözködés, amiket pedagógia módszerekkel lehet kezelni. A fizikai agresszió alacsonyabb mértékben van jelen: az érintett diákok aránya 11,4 százaléka érintett ebben. A tanárokkal szemben tettlegességig az esetek 3,8 százalékában kerül sor, és 10-ből egy diák szenved el fizikai agressziót. Ennél jóval gyakoribb a kiabálás és a káromkodás, amit a megkérdezett diákok csaknem 60 százaléka beismert magára vonatkozóan. Gyakori még a megszégyenítés és a kiközösítés, utóbbi leginkább a lányok körében jellemző.

Az oktatási ombudsman arról is beszélt: a képzési helyek és az agresszió között is van összefüggés: legkevésbé a gimnáziumban van jelen, az átlagosnál magasabb számban pedig a szakiskolákban fordulnak elő a különböző típusok. Aáry-Tamás Lajos elmondta: kontrollcsoportként megkérdezték a budapesti 7. osztályos diákokat is, amiből a pályaválasztás és az agresszió közötti összefüggést vizsgálták. Kiderült, hogy az erőszakosabb diákok a szakiskolákban tervezik a továbbtanulást, míg az alacsonyabb agressziós szintű tanulók a gimnáziumot választják. A szakember szerint az esetek többségében helyi, vagy regionális problémákkal szembesültek, amelyeket helyben kell megoldani. Azt javasolja az iskolák fenntartóinak és vezetőinek, hogy készítsenek saját kis felméréseket és tájékozódjanak a problémákról, amelyeket a szülőket és a diákokat is bevonva lokálisan meg lehet oldani

Aáry-Tamás Lajos szerint az agresszió túlmutat az iskolán, de orvosok, rendőrök, ügyészek vagy családsegítők bevonásával vissza lehet szorítnai. A Független Hírügynökség kérdésére válaszolva elmondta: a szülők tanárokkal szembeni agressziójának szintje nem érte el az 1 százalékot, de a nemzeti stratégiának ki kell terjednie a tanárok megvédésére is.

(Független Hírügynökség)

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.