Minek nevezzelek? - az első kérdések egyike, ami felmerül bennünk, amikor megtudjuk: szülők leszünk. Nem könnyű kérdés, és mindenki más szempontok alapján dönt. Gyakori nevet válasszunk vagy inkább ritkát, különlegeset? Régi magyar nevet vagy inkább idegen hangzásút? Tovább vigyük a megszokott családi neveket vagy alapjaiban újítsuk meg a családi névtárat? Bizonyára senkit nem érdekel, de azért leírom, hogy nálunk fontos szempont volt, hogy ne az aktuális divat szerint válasszunk, elvégre a név egyik funkciója éppen a megkülönböztetés, e feladatát pedig nemigen tudja betölteni akkor, ha az osztályban mondjuk öt gyerek pattan fel egyszerre, amikor a nevét meghallja. Hát, ez a rövid története annak, miért nem lett a nagyobbik lányom mondjuk Dóra, a kisebbik pedig például Csenge.
Még szerencse, hogy azért mégsem egészen különleges és kivételes nevet sikerült választani, mert éppen most olvastam, hogy egy amerikai felmérés szerint az átlagosnál jóval nagyobb arányban találhatók egészen ritka keresztnevek a fiatalkori bűnügyi nyilvántartásban. Mielőtt rögtön arra gyanakodnánk, hogy megint egy olyan kutatás, amiben arra keresték a választ az okos - és ezúttal kivételesen nem brit - tudósok, miként következik a kapitány életkora a hajója hosszából, sietek megnyugtatni mindenkit, hogy nem ez az első ilyen felmérés. Természetesen nem önmagában a fiatal neve befolyásolja, hogy ő maga milyen eséllyel válik adattá a bűnügyi nyilvántartásban, hanem mindazok a tényezők, melyek meglétekor nagyobb az esélye, hogy a szülők valami egészen különleges nevet szánnak leendő gyermeküknek.
Korábban is kiderült például, hogy a ritka nevek viselői nagyobb arányban élnek szegény és/vagy csonka családban vagy más szempontból hátrányos körülmények között. A régebbi felmérések alapján úgy tűnik, hogy a magasabb iskolai végzettségű anyák nagyobb eséllyel választanak az aktuális névadási sikerlista első 20 helyezettje közül, míg az iskolázatlan szülők jobban kedvelik a ritkább, nemegyszer kifejezetten kuriózumnak számító neveket.
A Social Science Quaterly című lapban megjelent felmérés kizárólag a fiúnevekre összpontosított. Eszerint az 1987 és 1991 között született fiúk közül a Michael nevet kapták a legtöbben, egyszersmind ez a név fordul elő a legritkábban az 1997 és 2005 közötti időszakot felölelő fiatalkori bűnözési statisztikában. Az adott időszakban többek között az Alec, Ivan, Kareem, Preston és Tyrell volt a népszerűségi lista sereghajtója, a bűnügyi nyilvántartásban viszont jóval gyakrabban bukkantak ugyanezekre a nevekre, mint amit azok valódi gyakorisága indokolt volna.
A kutatók többféle magyarázatot is lehetségesnek tartanak a jelenségre. A legvalószínűbb, hogy a korábban már többször bizonyított összefüggés áll a háttérben, miszerint a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű családokban kiemelt népszerűségnek örvendenek a ritka keresztnevek, és nem maga a névválasztás, hanem az azt befolyásoló szociális tényezők viszik rá viselőjét arra, hogy már fiatalon összeütközésbe kerüljön a törvénnyel. Felmerülhet az is, hogy az álláspályázatoknál eleve hátrányt jelent a különleges keresztnév, ami így közvetve - a munkanélküliség révén - vezet a bűncselekmények elkövetéséhez. Végül lehetségesnek tartják azt is, hogy egy különleges nevű gyerek már kezdettől fogva nehezebben illeszkedik be egy közösségbe, és a társas kapcsolatok hiánya hosszú távon végül nagyobb eséllyel viszi rossz útra a serdülőt, mint a stabil baráti háttérrel rendelkező fiatalt.
Végül lássuk a hazai névválasztási szokásokat. A top 100 alapján Bencéből, Mátéból, Leventéből, Dávidból és Balázsból lesz 10-15 év múlva kevesebb a bűnügyi statisztikákban, mint amit jelenlegi arányuk alapján várnánk, a 100-as lista utolsó tíz helye között található Koppányból, Nikolaszból, Renátóból, Nimródból és Alexanderből viszont jóval több, a még ennél is ritkább nevekről nem is beszélve.
