Kismama 3.0: Védőnők, hagyjatok békén!

Olvasási idő kb. 3 perc

21.

21. hét

Nem tudom, más hogy van vele, de engem nagyon idegesít, amikor valaki azzal jön nekem, hogy a terhesség nem betegség, hanem állapot. Mert ez nagyon szépen hangzik, és valóban, így is kellene, hogy legyen, a tapasztalat viszont azt mutatja, hogy minél mélyebbre merülök a terhesség bugyraiban, annál inkább szaporodik körülöttem a fehérköpenyes társaság.

Egyszer a körzetihez megyek valami papírért, aztán a nőgyógyászhoz a havi kontroll miatt, majd az ultrahangra, ahol legutóbb például egyetlen kérdésemre sem volt hajlandó válaszolni a doki, vagy a védőnőhöz, akihez aztán végképp nem értem miért kell havonta járni. Megvallom őszintén, igazából a vele való randi dobta fel a miértek háborgó tengerét az egészségügy útvesztőiben amúgy jámbor birkaként terelgetett terhes személyemben. Egyszerűen értelmetlennek érzem ugyanis ezeket a kontrollokat.

Bár nem szeretném, ha ezt a kijelentésemet a rövidesen háromgyerekes kismama arroganciájaként könyvelnék el egyesek, mégsem tagadhatom, hogy gyakorlati oldalról nézve a kelletlenségnek igenis köze van meglévő és folyton rohangáló, rosszalkodó gyerekeimhez. Nekem ugyanis egy-egy ilyen kiruccanás megtervezése körülbelül egy hetet vesz igénybe. Mert nálunk nincs nyugdíjas nagyszülő, konkrétan nekem már szüleim sincsenek, a férjem reggeltől hajnali háromig dolgozik, tehát nagyjából én csinálok mindent itthon és a gyerekek körül. Így alakult ki például az az extrémnek mondható helyzet, hogyha nem akarom a gyerekeimet magammal cipelni a védőnőhöz, hogy ott klasszul végignyalják a padlót míg nekem megmérik a vérnyomásomat meg a testsúlyomat, akkor reggel 8-ra kérek időpontot, mert egy óra vigyázást a férjem akkor még be tud vállalni.

Ilyenkor kocsival száguldok a két utcányira lévő rendelőhöz, hogy a gyaloglással se veszítsek időt, és igyekszem minél gyorsabban lerendezni a dolgot, hogy repeszthessek visszafelé. Szerencsére a védőnőm sem az a sztorizgatós fajta, bár nem is tudom, miről is mesélhetne, hiszen kábé 24 évesen ez az első körzete. Nagyon kedves, meg minden, de őszintén, ha valamin spórolhatnék az időmből, hát a vele való dumálgatás (Hogy érzi magát? Van kérdése? stb) lenne az.

Igazából nem is értem ezeket a randikat. Amikor először mentem hozzá, azt hittem, felvesz a nyilvántartásba, ad egy kiskönyvet, aztán legközelebb akkor találkozunk, amikor hazajövünk Félgyerkőccel a kórházból. Ehhez képest azóta volt már itt családlátogatáson, és havonta vár engem vérnyomás és testsúly-kontrollra.

Elismerem, a védőnőre szükség van a gyerek születése után, jöjjön, csekkolja a dedet, idegesítse vagy nyugtassa a kismamát a gyarapodással meg a szoptatással, de azon túl, hogy fel lettem világosítva, a védőnői kontroll kell a GYES-hez, a szülés előtti havi vacakolásban nem sok poént látok. Persze lehet, hogy mindez azért van, mert egyszerűen nem vagyok hozzászokva a magyar szisztemhez, és épp a következő védőnői ellenőrzésen fogok majd megvilágosodni, aztán mea culpázni itt a Porontyon.

Csak összehasonlításképp, a holland rendszer, amiben én eddig “terheskedtem”, ugyan nem adja meg a teljeskörű orvosi biztonságot a kismamáknak, de ez szerintem egy problémamentes terhességnél nem is hiányzik. Hagyták, hogy növögessen a hasam, és bár ott nem orvoshoz jársz havonta, hanem bábához, mégsem éreztem a terhesgondozást kevesebbnek attól, hogy a kilenc hónapban egyszer sem kellett lehúzni a bugyimat, viszont élveztem, hogy mindig hosszan és türelmesen nézték a szívhangot, tapogatták, hogyan fekszik a baba, és minden olyan végtelenül természetes volt. Azt hiszem, két ultrahang volt egész terhesség alatt, és talán egy labor.

Mindemellett, félreértés ne essék, én igenis úgy érzem, az orvosnak helye van a mama mellett, mégha nem is olyan sűrűségben, mint ahogy azt a magyar rendszer előírja, és szüléskor én is nagyobb biztonságban éreztem magam itthon a kedvenc dokimmal, mint érezhettem volna kinn a bábával, de ezt a védőnős dolgot azért továbbra sem értem. Mit oszt és mit szoroz a védőnő pecsétje, mérlege és vérnyomásmérője az orvos pecsétjével, az orvos mérlegével és vérnyomásmérőjével szemben? Mikor találja már fel végre valaki a “védőorvost”?

Panzej

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

olvir
olvir
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?